-A vagyonnyilatkozati eljárás egy enyhébb lefolyású szórakozás, amelyből legfeljebb annyi derülhet ki, hogy túl nagyot hazudott-e a képviselő – összegezte a képviselői vagyonnyilatkozatok ellenőrzésének hatásfokát Géczi József Alajos, a parlament mentelmi bizottságának elnöke. A képviselői vagyonnyilatkozatok elméletileg az átláthatóságot szolgálják, de valójában mindenki azt ír be, amit akar. Az adatok ellenőrzése lehetetlen, s hivatalból nem is vizsgálja senki, hogy megfelelnek-e a valóságnak.

Az országgyűlési képviselőknek 2001 óta minden év elején nyilvános nyilatkozatot kell tenniük, amely vagyoni, jövedelmi és gazdasági érdekeltségeik átláthatóságát szolgálja. A nyilatkozattétel elmulasztása különféle szankciókat von maga után: a képviselő nem szavazhat, és a késlekedés idejére nem kaphat tiszteletdíjat sem. A vagyonnyilatkozatok valóságtartalmát alapesetben senki sem vizsgálja. Eljárást állampolgári bejelentésre az Országgyűlés elnöke indíthat, ám a képviselő közben kijavíthatja vagy pontosíthatja a bevallását. Igazi ellenőrzésre egyébként sem alkalmasak ezek az iratok, mivel a nyilvános forma nem teszi lehetővé a vagyonelemek pontos beazonosítását szolgáló adatok (ingatlan címe, helyrajzi, alvázszáma, bankszámlaszám, kötvény) közlését. A képviselők pedig nem kötelezhetők adatszolgáltatásra. Ha úgy tartja jónak, meg sem kell jelennie a vagyonnyilatkozati eljárást lefolytató mentelmi bizottság előtt. Az általa bemondott adatokat a bizottságnak tényként kell elfogadnia.

Nem mintha a képviselőknek bármilyen büntetéstől kellene tartaniuk. Az eljárás egyetlen szankciója az ügy nyilvánosságra kerülése.

Ezzel szemben Szlovákiában jelentős bírságra számíthat a magát elszámoló politikus. De az sem teszi komolyabbá a vagyonnyilatkozat intézményét, hogy az ajándékok esetén még értékhatár sincs megadva, így akad olyan képviselő, aki egy golyóstollat, könyvet is felvesz a listára, míg mások ennél sokkal komolyabb hálajelekről sem számolnak be – magyarázza Géczi József Alajos, aki ennek ellenére sem tartaná jónak a vagyonnyilatkozatok automatikus adóhatósági ellenőrzését lehetővé tevő parlamenti felhatalmazást. Az erre vonatkozó kezdeményezés elbukott a parlamentben.

Az adóbevalláshoz hasonló, pontos adatokat felvonultató zárt vagyonnyilatkozatot kértek 2001 előtt a képviselőktől, ám ezekbe csak a mentelmi bizottság engedélyével pillanthattak be a képviselők. Torgyán József akkori földművelésügyi miniszter villaépítési botránya – miből épít háromszintes, belső liftes, úszómedencés házat – után Répássy Róbert fideszes honatya indítványára módosították a képviselők jogállásáról szóló törvényt. Így a parlamenti képviselők vagyonnyilatkozata azóta nyilvános, azokat mindenki megtekintheti, csupán a hozzátartozók bevallása maradt titkos.

A törvénymódosítás óta összesen tíz alkalommal kezdeményeztek vagyonnyilatkozati eljárást hiányos kitöltés, illetve vagyonnövekmény vizsgálata miatt. Orbán Viktorral, Juhász Ferenccel, Medgyessy Péterrel szemben kétszer, Magyar Bálint, Polt Péter, Hagyó Miklós, Herbály Imre, Nagy Imre, Tóth Sándor, Vári Gyula, Erdész Zoltán és Gyurcsány Ferenc ellen egyszer. Az eljárásokat minden esetben megszüntették.

Az APEH-nek nincs jogi felhatalmazása arra, hogy automatikusan kezdjen vizsgálatot a képviselői vagyonnyilatkozatokkal összefüggésben – mondta lapunknak Bakonyi Ágnes, az adóhatóság szóvivője. Arra viszont van mód, hogy ha adóvizsgálat indul valamelyik politikus ellen, figyelembe vegyék a nyilatkozataiban foglaltakat.

A vagyonnyilatkozat intézménye persze máshol sem ismeretlen. A brit parlamenti képviselőknek például rendszeresen kell nyilatkozniuk a Westminsteren kívüli bevételeikről, négy héttel a külön jövedelem kézhez kapása után. A képviselői érdekeltségek listáját (Register of Members’ Interests) minden évben nyilvánosságra hozzák, az összegek hozzáférhetők a parlamenti levéltárban. Minden egyes extra jövedelmi tételt fel kell sorolni az érdekeltséggel kapcsolatban, meg kell jelölni, a fizetségért pontosan milyen munkát kellett elvégezni, erre hány órát szántak a vonatkozó időszakban, és meg kell adni annak a személynek, szervezetnek vagy vállalatnak a nevét, amely a pénzt kiutalta.

A nyilatkozattétel bemondásra megy, de az adóköteles jövedelmet ellenőrizheti az adóhivatal. Németországban 2007 óta, egy alkotmánybírósági határozat következtében minden parlamenti képviselőnek nyilvánosságra kell hoznia az éves bevételeit a Bundestag honlapján. Erre azok után volt szükség, hogy korábban több képviselő is – fizetése és költségtérítése mellett – energiaipari konszernektől vagy más nagyvállalattól húzott extra fizetést. Ez komoly kételyeket vetett fel a pártatlanságukkal kapcsolatban. A képviselők többsége azóta gondosan ügyel arra, hogy fizetése mellett ne nagyon legyen más bevétele, így minden parlamenten kívüli tevékenységüket kizárólag ingyen, tiszteletdíj nélkül végzik.

forrás:
Népszabadság