A alábbi írást apám emlékének ajánlom, aki 1919-ben a Vöröshadsereg katonájaként védte a hazát a román betolakodók ellen. 1920-ban Francia Kiss Mihály emberei bátyjával, a törökszentmiklósi direktórium tagjával együtt elfogták. A nagybátyámat agyonverték, apámat félholtan a Kenderes melletti fegyverneki internálótáborba zárták, ahol tüdőbajt szerzett. Miközben 1944-ben - sej-haj! - Horthy Miklós muszosaként építette a debreceni repülőteret, első családját Horthy Miklós csendőrei tuszkolták fel az Auschwitz felé induló vagonba. A nagy utazásról nem érkezett vissza a nagyapám, apám első felesége s két féltestvérem - egy 9 éves kislány és egy 5 éves kisfiú.

A KURÍR Főszerkesztőjének

Tisztelt Főszerkesztő Úr!

Szeretném szíves figyelmét felhívni a MÚOSZ elnökségének Nyilatkozatára (megjelent a Magyar Sajtó 1996 decemberi számában a 3. oldalon), amelyben az áll, hogy „szaporodnak azok a pontatlanságok, amelyek után szinte naponta helyreigazításokra kényszerítik a szerkesztőségeket. A pontatlanságokon túl egyre gyakrabban légből kapott, nyilvánvalóan megbízhatatlan forrásokból származó információk kapnak teret ... stb. stb.“ S bár az Ön lapja bevallottan „a szenzáció iránt fogékonyabb lapok“ egyike, még ehhez a laphoz is méltatlan Bihari Tamás kollégája „Ütős beszéd“ című opusza.

Szöllősiné Fitos Éva részére

Kedves Fitos elvtársnő!

Mottó: "Feladhatja magát az ember? Persze. Én is ..."
(Sándor György)

Megdöbbent röhögéssel néztük, hogy a Nagy Október 50.,
a közepes október 49.,
valamint
a kis október 11. évfordulóján
(1967-ben volt ez. Azóta a sorrend megfordult, majd felborult.
Most itt állunk a sok összezavart október közepette)
szóval, egy kopaszodó (MEGMUTATTA!),
ámde fiatal (ÚGY IS LÁTTUK) emberke,
akinek nem volt akkor még szakáll az arcán
- csak bőr, most van szakáll, DE VAN-E BŐR ALATTA?! -
és csak beszélt, miközben tudtunkra adta,

Gondolatok a hónap filmjéről

A Magyar Televízió a szeptemberi hónap filmjeként bemutatta a "Farmerek között" ("Country") című amerikai filmet, amelyet R. Pearce rendezett, W.D. Wittliff írta a forgatókönyvét és ugyanő volt a film főszereplőjével, a nagyszerű Jessica Langeval együtt a film producere is.

Nem vagyok filmesztéta. Nekem a film tetszett. Nemcsak tetszett, de el is gondolkodtatott (talán ezért is tetszett).

Bodrogai Sándor, a Népszabadság olvasója szerint - igen, s emiatt vesztett a választáson.

Pogonyi Lajos
szerkesztő úrnak,
NÉPSZABADSÁG

Tisztelt Szerkesztő Úr!

Próbáljuk meg elhelyezni ebben a struktúrában a korszerű marxista kommunista pártot.
Jónéhány kérdés merül fel:

* Lehet-e a kommunista párt politikai párt a polgári demokrácia értékrendje szerint?

* Ha nem, akkor van-e különbség a marxista kommunista párt és az anarchista-kommunista párt között?

* Ha kommunista párt nem polgári demokratikus párt, akkor nem kell-e elfogadnia a szélsőbaloldali minősítést?

* stb.

Mit jelent egyáltalán ma a „kommunista“ jelző?

Fölmerül a kérdés: milyen viszonya lehet egy korszerű marxista, kommunista pártnak a többpárt-rendszerű parlamentáris demokráciához?

Rendezgetve dolgaimat a kezembe került a negyedik archiváló CD-m, amire elsőként raktam ki különböző írásaimat. Ezek között akad néhány, amiről már én is megfeledkeztem - talán érdemes őket feleleveníteni

--------------------------------------------------------

'56-os szilánkok '96-ból

Beszélő, október - „Ünneprontás“ (Kozák Gyula):

Ismét össznépi vita folyik egy törvénytervezetről, amit a vitában részt vevők egy része és a vitát figyelemmel kísérők jó része nem ismer, lévén, hogy sem a törvénytervezetet, sem annak a párt Központi Bizottsága által elfogadott irányelveit nem publikálták. Ezt a játékot már eljátszottuk a családjogi törvénnyel és az adóreformmal. Az első a megözvegyülteknek és a válni készülőknek okozott — részben alaptalan — fejfájást, az utóbbi pánikba ejtette a fél országot — mint ma már nyilvánvaló: csak részben alaptalanul. Most az új társasági törvény körül viszont szabályos happening van kialakulóban.

Egy korábbi vitám a témában Reddel - szerintem nagyon tanulságos ...

Egy tartozásomat rovom le ezzel a bloggal. Budai barátunkal keveredtünk vitába a Kommunista Kiáltvány néhány - vitatható - sorával kapcsolatban. Akkor ígértem meg, hogy a kérdéssel részletesebben fogok egy blogban foglalkozni.

http://www.kommunista.net/blog/balszemmel-197#comment-23706

Népszava 1956. október 6.

A Rajk László és társai elleni fő per egyetlen magyar életben maradt vádlottja: Justus Pál elvtárs ügyében a Legfőbb Bíróság néhány nappal ezelőtt mondta ki az ítéletet, amely szerint bűncselekmény hiányában felmenti őt. Megkérdeztük Justus Pál elvtársat, hogy van-e valami személyes mondanivalója a hét évvel ezelőtti per kapcsán. Justus Pál elvtárs kérdésünkre a következőt válaszolta:

Vendég, 2010, július 3 - 17:10 "Hoztam nektek valamit!" hozzászólása (http://www.kommunista.net/forum/kapcsolat-kommunistanet-re-beiratkozok-l...) tulajdonképpen alkalmatlan arra, hogy komolyan vitába szálljon vele az ember. Aki ugyanis érvek helyett anyázik annak biztosan nincs igaza. Mint ahogyan az is vitaképtelen módszer, hogy a vitapartnernek tulajdonítunk állításokat, elméleteket, amik a saját agyszüleményeink, majd harciasan kijelentjük, hogy ez egy marhaság. Márpedig a Vendég által hozott "Valami" lényegében e kettő (az anyázás és a saját baromságról való kijelentés, hogy az baromság) keveréke.

Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij

Nadrágban járó felhő
(előhang és első kép)

Gondolatukat
mely lágyult agyukban álmodik
sezlonra borult dagadt lakáj módjára,
csúfolni fogom véres szív-cafattal,
pökhendin, marón, jóllakásig gyalázva.

Egy ősz szál sincs a lelkemben,
s öreges finomság - egy csepp sem!
Hatalmas hangomat szétszórva a térben
jövök én - a szépséges huszonkét éves.

Finomkodók!
Maguk szerelmet hegedűn cincognak.
Üstdobként zeng a durva szerelme.
Ám miként én, változni nem tudnak,

Lesz-e ébredés tavasszal?

Előre bocsátom, nem vagyok a Munkáspárt tagja. Kérdező és kételkedő ember vagyok, aki nem rejti véka alá a véleményét, de aki számára rokonszenves ez a párt. Megtiszteltetés volt számomra, hogy vendégként jelen lehettem a 21. Kongresszuson.

A kongresszus az erőt demonstrálta

Illusztrációk Gábor Andor bécsi leveleihez (1920)

A TUDOMÁNY ÉS A KULTÚRA A FEJLŐDÉS SZOLGÁLATÁBAN

l. A tudomány fejlesztését alapvető célunknak tekintjük.

A tudománynak az ember érdekeit kell szolgálnia. Határozottan ellenezzük a tudomány katonai és más pusztító, emberellenes felhasználását.

6. Az oktatási rendszer biztosítsa az esélyegyenlőséget. A tanulás legyen mindenki számára hozzáférhető. A kistelepüléseken is fenn kell tartani iskolákat. Az oktatási rendszer szavatolja az egyes iskolatípusok közötti átjárást, a tehetség gondozását, a lemaradók felzárkóztatását. Erősíteni kell a kollégiumok szociális funkcióit. Az általános és középiskolai bentlakásos intézményi hálózatot indokolt fejleszteni, megteremtve a hetes otthon lehetőségét.