"Szemére vetik, joggal, a Kádár-korszaknak, hogy a teljes foglalkoztatás ára az üzemen belüli munkanélküliség volt. Ez igaz, ám az érintettek száma korántsem eget rengető. Ugyanakkor a "lézengő" is dolgozott, volt feladata, nem segélyből élt, nem lopta a napot a kocsmában. Melyik a jobb? Persze, a tőkés termelés nem viseli el a szociális megterhelést, mert a profit a fontos. A nyereség. De a kádári általános foglalkoztatás volt az emberségesebb. Ezt azért el kellene ismerni egyszer."
