3.2. A piac kategóriái

A piacon tehát emberek – eladók és vevők, illetve jószágok – áruk és pénz jelennek meg aktív illetve passzív szereplőkként. E szereplők között különböző kapcsolatok, összefüggések alakulnak ki, amelyek közül némelyek alapvetően határozzák meg a piacnak, mint önálló rendszernek a szerkezetét (struktúráját) és e szerkezet működését. Ezek a piac szempontjából lényegi összefüggések a piac kategóriái.
3.2.1. Ár és jövedelem

Bevezetés az elméleti közgazdaságtanba I. (Mikroökonómia)[1]
1. előadás – egy kis filozófia
1.1. A termelés – a közgazdaságtan tárgya
1.1.1. A szükségletek

„- Miben különbözik a villamos a zsiráftól?

- ???

- Hát a villamos így sárga, a zsiráf meg így magas.”

(vicc az 1970-es évekből)

Minden szakma képviselője kicsit a saját szakmája szemüvegén keresztül nézi a világot. A cipész a lábakon a lábbelit nézi, a csillagász az égre tekintve pulzárokat és szupernóvákat keres. Mi közgazdászok sem vagyunk kivételek.

2. előadás – A módszerekről
2.1. Építsünk matematikai-közgazdaságtani modellt!
2.1.1. A racionalitásról

1. előadás – a piaci kudarcok: a mikroökonómia kudarca[1]
1.1. Foglaljuk össze a mikroökonómiát!

Eddigi tanulmányaink során megismerkedtünk a mikroökonómiával. Ennek fő témaköreit a következőkben foglalhatjuk össze:

a) A fogyasztás mikroökonómiája

c) Az általános egyensúly

b) A termelés mikroökonómiája

· A termékek termelése

· A termelő fogyasztás

c) Piaci kudarcok

3. előadás – A piac

A KÖZGAZDASÁGTAN ELMÉLETE
1. Bevezető gondolatok
Miért „A közgazdaságtan elmélete“?

Főiskolánkon az 1988/89-es tanévig tantárgyunk neve „Politikai gazdaságtan“ volt.

Vajon a tantárgy nevének megváltoztatása csupán a „politikai divatok“ változásának a következménye, vagy vannak mélyebb okai is?

Ahhoz, hogy erre a kérdésre valamilyen választ találhassunk, meg kell vizsgálnunk - legalább futólag -, hogy mit jelentett a régi elnevezés és mit jelent az új.

A Szerző előszava

Ebben a gyűjteményben azokat a szövegrészleteket teszem közzé összegyűjtve, amelyekben „elrejtve” tanítottam/tanítom a marxi elmélet politikai gazdaságtani alapjait a rendszerváltás utáni időkben.

Természetesen a rendszerváltás a szabadságot hozta meg a leváltott rendszer totalitarizmusa után és így elmúltak azok az idők, amikor tilos volt a hivatalos ideológiától eltérő politikai-gazdaságtani, filozófiai ismereteket oktatni, legfeljebb, mint marxista „bírálat” formájában.

Az alábbiakban a kapitalizmus működését szeretnénk megmutatni egy főiskolai szöveggyűjtemény segítségével. A tankönyv szerzője dr. Nagy András főiskolai tanár (Budapesti Gazdasági Főiskola).

A hús-vér közgazdaságtan kritikája

Az alábbi kérdést kaptam:

Bocs, hogy ide, de Légyszíves,
Vendég, 2010, május 17 - 14:15

Phoenix, írd körül nekem az amortizáció gazdasági fogalom marxista megközelítését.
Üdvözlettel: Kritika

-------------------------------------------

Nos, nem hiszem, hogy az amortizációnak speciálisan lenne marxista megközelítése. Ezért röviden összefoglalom, amit én róla a (polgári) közgazdaságtan óráimon (marxista meggyőződéssel) tanítok.

A kritika második fele

Álljunk meg egy pillanatra…

Callahan úr könyvének második felében (a 11. fejezettől kezdve) egyre inkább letér az általános közgazdaságtan elméleti tárgyalásáról, és egyre markánsabban a jelenkori egyesült államokbeli gazdaság konkrét problémáival foglalkozik. Teszi ezt annyira, hogy például az osztrák iskola cikluselméletének ismertetése során egy szót sem ejt az 1825-től 1929-ig nagyjából 8-10 évente ismétlődő klasszikus túltermelési válságciklusról, nem elemzi az 1929-33-as Nagy Válság tanulságait sem (eltekintve néhány rossz szótól, amivel Roosevelt elnök New Deal politikáját egy kalap alá helyezi Mussolini és Hitler gazdaságpolitikájával). Kizárólag jelen korunk pénzügyi válságaival foglalkozik.

Mivel az USA gazdaságának aktuális vizsgálata nem kutatási területem, azért ezen a területen már nem folytathatom a széljegyzetszerű, pontról pontra haladó kritikámat. Megpróbálok tehát valamiféle kritikai összefoglalót írni a „Hús-vér közgazdaságtan” második feléről.

8. fejezet. Új terv kell Stan! A tőke helye a gazdaságban

Mi a tőke?

6. fejezet A hely ahol soha nem történik semmi. A képzeletbeli állapotok alkalmazása a közgazdaságtanban (77-80. oldalak)

Kitérő
9. fejezet Ami felmegy, annak le is kell jönnie. A pénzmennyiség változásának hatásai (108-120. oldalak)
Pénzhelyettesek
Callahan úr ebben a fejezetben elszántan ellenáll minden kísértésnek, hogy a pénz formaváltozásait történelmi-gazdasági környezetbe helyezze.

Négy ember már mini- piac

II. rész A piaci folyamat

4. fejezet Maradjunk együtt! A cserekereskedelem és a társadalmi rend (50-65. oldalak)

Az együttműködés törvénye

A fejezetben Callahan úr folytatja a hús-vér emberek szerepeltetését.

Rich-Robinson szigetén feltűnik – no nem Péntek, hanem – Helena Bonham-Carter hollywoodi színésznő!

3. fejezet Az idő múlása. Az idő szerepe az emberi cselekvésben (41-48. oldalak)

A megtakarítás kezdetei

Callahan úr többször is utal arra, hogy embere, Rich sok egyéb mellett leginkább az időnek van szűkében. Ezt a fejezetet ennek szentelte.

Az érték születése

Hogyan kell a gazdaságot tanulmányoznunk

Az objektív szükséglet fogalmának felcserélése a szubjektív elégedetlenség fogalmával szükségszerűen vezet az osztrák iskola híres-hírhedt szubjektív értékelméletéhez.