Szép lassan visszajuthatunk a kétszáz évvel ezelőtti állapotokhoz a fűtést illetően. Ma Magyarországon a településektől milliárdos nagyságrendben vonnak el pénzeket, a válságra és a Valutaalapra, illetve az onnan felvett hitelre hivatkozva. Az energiaárak sem piaci alapon működnek, hanem úgy, hogy egyetlen külföldi szolgáltató van a térségben, aki ezért bármekkora áremelést végrehajthat, akkor is, ha költségei éppen csökkennek – ezt a költségcsökkenést valahogy nem akarja az árakban érvényesíteni, arra hivatkozva: a gyarmatokon (értsd: Kelet-Európában) mindent kifizetnek az emberek szó nélkül.
Békés megyében, Kamuton és Muronyban azonban már nemcsak a helyi polgárok, hanem már az önkormányzat és annak intézményei is arra kényszerülnek, hogy ne gázzal fűtsenek. Az elmúlt hetekben a muronyi polgármesteri hivatalban és az óvodában egyaránt fával fűtöttek. Mindehhez az alapot a külterületi településrészekből származó elszáradt fák szolgáltatták. Persze ez a tüzelő nemsokára elfogy, így kénytelenek visszaállni a hagyományos fűtésre.
Néhány kilométerrel odébb, Kamuton már évek óta a minimálisra csökkentették a gáz felhasználását. A hivatalt és a művelődési házat elsősorban fával, illetve az egyik helyi vállalkozó által felajánlott szójaszalmával fűtik. Az iskolában található cserépkályhához fát és szenet használnak. Az óvodában az épület udvar felőli, könnyebben fűthető részében tartják a foglalkozásokat.
(Ja, úgy egyébiránt tizedik éve tart a második évezred, azon belül is a huszonegyedik század. Nem is a fa meg a szén zavar az egészben úgy istenigazából, hanem az, hogy volt egy kor, amelyben Magyarország polgárainak közel egyharmada arra kényszerült, hogy döntsön: fázni kíván vagy éhen marad aznap. És persze több százezren nem kaptak döntési lehetőséget, nem válogathattak: fáztak és éheztek egyaránt. Aznap, majd amíg a tél el nem múlt, másnap is. Amikor olyanokkal találkozom, akik még bizonytalanok abban, kire vagy kire ne szavazzanak, igyekszem felhívni a figyelmüket arra, kik kaptak bizalmat a szavazóktól az elmúlt húsz évben, és hogy a fentieket átélve, érdemes-e rájuk, vagyis az eddigi parlamenti pártokra, beleértve a MIÉP-et is, szavazatot pocsékolni – szilmester.)