1978 július 28-án nyílt meg Havannában a XI. Világifjúsági Találkozó. A három évtizeddel ezelőtti, nagyszabású és színpompás rendezvény kiváló lehetőséget kínált a Fidel Castro vezette kubai kommunista rendszer számára, hogy lazítson akkori elszigeteltségén és megmutassa magát a világnak.

Közel kétévnyi szervezőmunka, hatalmas anyagi ráfordítás és több tízezer önkéntes önfeláldozó munkájának eredményeként jöhetett létre Kubában a XI. Világifjúsági Találkozó. A rendezvény egyedülálló volt a maga nemében, hiszen az első alkalommal látogathatott egy ideológiailag erősen baloldali kötődésű világtalálkozó a nyugati félgömbre. Ennek és az Egyesült Államok közelségének különös jelentősége volt, hiszen VITa hidegháború ideje alatt a nemzetközi kommunista mozgalom antiimperialista harcának fóruma is volt.

A Világifjúsági Találkozó (World Festival of Youth and Students – magyarul röviden csak: VIT) a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség (World Federation of Democratic Youth - WFDY) által szervezett baloldali fiatalok világtalálkozója, amely lehetőséget kínált a haladó, radikális, antifasiszta és baloldali fiatalok nemzetközi kapcsolattartására. A WFDY-t 1945-ben alapították Londonban és központja mind a mai napig Budapesten található.

Előzmények

A legelső találkozót 1947-ben rendezték meg Prágában az akkori Csehszlovákia fővárosában, ahol több ezer fiatal tüntetett a fasizmus rémtettei ellen. A második VIT-nek Budapest adott otthont. A hazai világtalálkozó megnyitóját 1949 augusztus 14-én az újpesti stadionban tartották, amelyen 82 országból 15 000 fiatal vett részt. A magyar rendezvény központi témái között kiemelt helyen szerepelt a nemzeti önrendelkezés és az imperialista gyarmatosítók elleni küzdelem.

A találkozó érdekessége, hogy ez alkalommal vett részt először a rendezvényen a Német Demokratikus Köztársaság küldöttsége.
A legmonumentálisabb fesztivál a hatodik volt, amit 1957-ben Moszkvában tartottak. Ezen 131 országból 34 000 fiatal vett részt.

Kuba megmutatja magát

Az 1978-as találkozó nemcsak Kuba, hanem a szocialista világrendszer szempontjából is fontos eseménynek számított. Először mutathatta meg önmagát és szervezőerejét a nagyvilág számára, az Amerikai Egyesült Államok közvetlen szomszédságában élő kommunista ország. Kuba épp ezekben az években vívta ki a nemzetközi elismertségét, mivel kubai önkéntesek, nagyrészt orvosként, ápolóként, mérnökként és tanárként dolgoztak, segítve az elnyomók ellen küzdő haladó erőket az antikapitalista harcban.

Több mint 18 ezer fiatal

A színpompás ifjúsági világtalálkozó 1978. július végén vette kezdetét Havannában.
A nyári forróságban 145 országból 18 500 fiatal vendégeskedett a kubai fővárosban, akik között 400 amerikai küldött is szerepelt. Figyelembevéve a korabeli Kuba–Egyesült Államok közötti kapcsolatok természetét, ez a kubaiak számára igen nagy fegyverténynek számított, amit a rendezők és szónokok nem felejtettek el kihangsúlyozni.
A programok között számos politikai fórum, szeminárium, vitaest és nagygyűlés szerepelt, ugyanakkor a fiatalok számára rengeteg kulturális és sportprogram nyújtott szórakozási lehetőséget. A világ minden részéről érkezett delegációk végiglátogatták Havanna történelmi nevezetességeit és élvezték a homokos tengerpart nyújtotta kikapcsolódást. Külön unikumot jelentett a a kubai–szovjet bokszmérkőzés (amely a házigazdák győzelmével zárult). A vérpezsdítő kubai zene és tánc gyakran karneváli hangulatot varázsolt az esti rendezvényekre, amelyről 1500 újságíró tudósított.

Mindazonáltal a XI. Világifjúsági Találkozó kubai szempontból mindenképpen sikeresnek nevezhető. Felhívta a nemzetközi közvélemény figyelmét a szocialista karibi országra, amely egy egészen más oldalát tárta ekkor a világ elé.
A világtalálkozónak magyar szempontú vonatkozása is van. Pestszentlőrincen az 1970-es években – az első világháború után épült állami szükséglakótelep helyén – létesült lakótelepet a VIT színhelyéről: Havanna-lakótelepnek nevezték el.