Címlap

Kommunista.NET

Világ proletárjai egyesüljetek!

Secondary links

  • Címlap
  • Könyvtár
    • História
  • Fórumok
  • Blogok
    • Thürmer Gyula
    • Deák András
    • Bűnbánó
    • Comrade
    • plaly
    • Encore
    • Red Star
    • Phoenix
  • Videók
    • Munkáspárt ma
    • A Világkormány 3/3
    • A Világkormány 2/3
    • A Világkormány 1/3
    • I Am A Communist
    • Szalontüdő
    • Szegénység nem szégyen
  • Humor
  • Neofiták
    • Kerényi Imre rendező
    • Kondor Katalin újságíró
    • Kun Miklós történész
    • Szaniszló Ferenc újságíró
  • Program
  • Szerk!
  • Kapcsolat

Címlap
  • Wiki
  • Posta
  • Néplap

A szegénység nem szégyen, a rendszer tett azzá..

  • Új felhasználó
  • Elfelejtett jelszó

Rendszerváltásról


Idézetek

Külföldi magyarok tudálékossága

"Az viszont kedves, sőt "decent", mint angolul mondják, hogy Méray Párizsból tanít engem, hogy miképpen kell Pesten bátornak lenni. Általában mindig tanított, otthon is, mint párttitkár és főnök a Szabad Népnél. [...] és tanít most is, az ellenkezőjére. Kedvem volna írni neki, és hívni haza, jöjjön, és mutassa meg nekünk! Aztán mi majd utánacsináljuk."

— Karinthy Ferenc

Olvasó

  • Kommunizmus mikor?
  • Össznémet balegyenes
  • Adócsökkentés?
  • A társadalom többsége 1989-ben szocializmust kívánt?
  • Bal-jobb-bal!
  • Ereje a munkának van
  • Ki fogja eltartani a parazitákat?
  • Nacionalizmus
  • Ki a felelős a kapitalizmusért?

Szponzorok

  • éttermi rendszer
  • ausztriai munka
  • immobilien ungarn
  • ingyenes webáruház
  • számítógép bolt
  • weblap, tárhely, hoszting
  • szivesen hirdetne itt ön is?

Kereső

webáruház - ingyen!

  Friss tartalmak listája itt (katt ide)  

Ki fogja eltartani a parazitákat?

marci, 2010, március 9 - 17:42
  • adósságcsapda
  • infláció
  • USA
PDF változatOldal küldése ismerősnekNyomtatóbarát változat
leontyev.gif

A világ közgazdasági gondolkodásában forradalom érlelődik. Emlékeznek még, hogyan tanítottak minket az inflációval harcolni? Nyugati oktatóink a világon mindenütt az inflációellenes kérlelhetetlen harcosokat támogatták. És láss csodát, most kiderül, hogy a válsággal való harc, és a mérhetetlen adósságoktól való megszabadulás egyetlen reménye: az infláció.
Az IMF vezető közgazdásza, Olivier Blanchard, arra a következtetésre jutott, hogy a fejlett országok központi bankjai túl alacsony inflációs sávra álltak be. A magasabb inflációs ráta és így magasabb nominális kamatlábak jelentősen csökkentik a hitelek arányát, és ezáltal korlátozza a termelés csökkenését.

Fordítsuk ezt le emberi nyelvre: Ha nincs infláció, és a kamat már nulla, akkor nem vagyunk képesek még olcsóbban pénzt osztogatni. A kamat nem lehet -2 százalék. Ha azonban az infláció 5% és a kamat 3%, akkor miért ne lehetne? Igen, pont ezt a kísérletet végezték el a kilencvenes években Oroszországban. Akkor az IMF szívtépően ellenállt. Csak hát az infláció valamiért nem 5% volt, hanem 500.
„Én nem csodálkozom azon, hogy Blanchard úr így gondolkodik, de hogy az IMF megengedi neki ezt nyíltan kimondani, ez szinte hihetetlen”, lelkendezik blogjában a legutóbbi közgazdasági Nobel-díjas, Paul Krugman, és Blanchard szellemében felhív arra, hogy az euró inflációjának 2% helyett inkább 4%-nak kellene lennie.
Guillermo Calvo, a Columbia Egyetem professzora, így elmélkedik az Egyesült Államok inflációs változatáról: „Még a nem túl nagy infláció is segítene a kölcsönöktől való megszabadulástól. A legtöbb kötelezettségünk hosszútávú és alacsony kamatú. Így egy 5%-os infláció esetén, az amerikaiknak esélyük van a kölcsön jelentős részétől való megszabadulására. Van egy harmadik variáns is: az adósság fizetésének megtagadása. Nyilvánvaló, hogy az amerikai kormány igyekszik ezt elkerülni, de a lehetőség fennáll.”
Azaz az adósság jelenlegi mérete mellett a dilemma: infláció vagy krach. Jegyezzük meg, a jelenlegi világválság adósságválság. Az infláció, azaz adósság elértéktelenítése, azoknak az eszköze, akik lehetőségeik felett élnek. Ez a paraziták által eltartóikra kivetett adó. Nincs itt semmiféle közgazdasági forradalom. Módszert váltottak csupán a paraziták kedvéért.
És ha valaki elfelejtette volna, Oroszország lehetőségei határa között él. Azaz a fenti innováció feltételezi, hogy a parazitát táplálni fogjuk, fizetve adósságát. Látni szeretnénk valamilyen ellen-innovációt, amely megszabadíthat minket a fenti „megtiszteltetéstől”.
No, viszlát!
Mihail Leontyev

http://www.1tv.ru/news/leontiev/162205
2010.03.04.

  • Új hozzászólás
  • Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek
  • PDF változat

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

"A jelenlegi világválság

Vörös kutya, 2010, március 9 - 19:20

"A jelenlegi világválság adósságválság", hát persze, hogy az! Igen, miután egy amerikai jelzálogbanknak feltűnt, hogy egy ingatlanon több jelzálog is van, így az adott értékű ingatlanon háromszor annyi a hitel, mint a fedezet értéke. Vagyis az ingatlanon lévő dollár kétharmada fedezetlen, kvázi festett papír. Amíg csak ők tudták, addig nem volt baj, csak azután, hogy ez kiderült, kezdték a bankok egymás között realizálni a jelzálog terheket, és persze nem volt mögötte tényleges fedezet, aki hamarabb ébredt, az hozzájutott a követeléséhez, a többi meg bedőlt, szépen, sorban, mint a dominó. Így most már lassan nekik (az amerikaiaknak) is munkából kellene megélni, és ez ku...ra nem jó dolog, nincsenek ehhez szokva! Lassan ott tartanak - olvastam valahol -, hogy a dél-amerikai vendégmunkásokat sorra küldik hazafelé, és kénytelenek maguk tisztítani a medencéjüket. Ez már maga az apokalipszis, legalábbis náluk. De ezek valahogy mindig kitalálják, hogyan lehet továbbadni a terhet, és a belső társadalmi feszültségeket gerjesztett konfliktusokban kiterjesztik, átadják a világ más részeinek, hogy a saját terhük ne legyen ilyen nagy. Ezért vannak közelkeleti háborúk, ill. tervezgetik a következőt, lásd Irán.

  • válasz

Majd megszakad a szívem! Ma

tovaris, 2010, március 9 - 19:26

Majd megszakad a szívem! Ma már ez a második "tőkés sirató" beírás. Medencét kell tisztítani nekik? Jaj, jaj! Hová jutott ez a világ! Szörrrnyű!

  • válasz

Nem rossz! Úgy látszik,

tovaris, 2010, március 9 - 18:48

Nem rossz! Úgy látszik, hogy az oroszok rájöttek valamire. A paraziták, azaz a tőkések, akiknek a bővített újratermelést kellene biztosítani, a saját extraprofitjuk és dőzsölésük költségeit, a hosszú és rövid távú hiteleik költségeit ráverik a hitelezettekre. Az infláció legfőbb oka a termelési érték és a nyereséggel növelt profit közötti aránytalanul nagy különbség, ami gerjeszti az inflációt.

  • válasz

A PARAZITÁK!!!!

HA.jska, 2010, március 9 - 21:08

A paraziták parazitája AZ USA.
Majd ha ráérek sajnálni fogom őket,
de vigyázok hogy sose érjek rá.

  • válasz

Azért Mo-se kutya

rajkó, 2010, március 27 - 08:23

Amíg 2% a tartalékráta addig 48x-osát tudják kibocsátani a bankok fedezetlen pénzként, a bankok a paraziták élősködők, rablók ebben az országban, no meg akik ezt lehetővé tették. Tavalyi év elején még 5 % volt a tartalék ráta!!!

  • válasz

Tőkemegfelelési mutatónak nevezik

red, 2010, március 27 - 08:36

és törvény szabályozza, hogy Magyarországon 8%-osnak minimum lennie kell.
Jók a sóműsorok (pl Csáth Magdika, Bogárka professzor stb..) szórakozni lehet is rajtuk, hisz jó sómenek, de tanulni nem tőlük kell.

  • válasz

Rajkó butaságot írt, Te meg még nagyobb butaságot válaszoltál

Phoenix, 2010, május 24 - 10:20

A tőkemegfelelési mutató egészen más:

"Tőkemegfelelési mutató

Tőkemegfelelési mutató (Capital adequacy ratio). A tőkemegfelelési mutató olyan mérőszám, amely a hitelintézetek tőkéjét vetíti az általa vállalt és tartalékokkal nem fedezett kockázatok súlyozott értékére. A jelenleg világszerte alkalmazott tőkemegfelelési mutatót az ún. első bázeli tőkeegyezmény ajánlásai alapján fogadták el annak érdekében, hogy a bankok tőkéje ésszerű mértékben legyen képes a veszteségek fedezésére anélkül, hogy fizetésképtelen állapotba kerülne. A mutató számlálója az ún. szavatoló tőke, nevezője pedig a kockázattal korrigált mérlegfőösszeg. A mutatót eredetileg csak a hitelezési kockázatokra számították, ma már azonban egyes piaci kockázatok fedezésére is megfelelő mennyiségű tőkével kell rendelkezni, és ez a mutató számításában is megjelenik. A mutató szabályozó hatóságok által megkövetelt minimális értéke 8%. Általánosan használt mutató az alapvető tőkére vetített tőkemegfelelési mutató is. Az MNB a stabilitási jelentésben alkalmazza a stressz-tőkemegfelelési mutatót is, amely azt mutatja meg, hogy a kockázatos kitettségeinek mekkora hányadára biztosítana fedezetet a bank tőkéje egy olyan szélsőséges forgatókönyv bekövetkezésekor, amikor a bank az összes nem-teljesítő eszközét kénytelen lenne egyszerre leírni."

Forrás: Magyar Nemzeti Bank

Röviden a tőkemegfelelési mutató a bank saját tőkéjének a viszonyát mutatja a kockázatvállalásai mértékéhez.

Amiről Rajkó írt (az általam már nagyon sokszor megbírált neten keringő ostobaságok hatása alatt hibásan), az a kötelező tartalékráta.

"Kötelező tartalék(ráta)

Kötelező tartalék(ráta) (Rate of reserve requirement). Minimális jegybanki tartalék, melyet egy adott hitelintézet a jegybanknál (jegybankpénzben) köteles elhelyezni. E követelmény betartását jellemzően a - általában egy hónapos - tartalékolási periódus napi egyenlegeinek átlagolásával vizsgálják. Az MNB tartalékperiódusa egy hónapos és a naptári hónapokhoz igazodik."

Forrás: Magyar Nemzeti Bank

Szintén röviden a kötelező tartalék a kereskedelmi bankoknál elhelyezett betétállomány azon része, amit a bank nem hitelezhet ki, hanem köteles egy tartalékszámlán letétbe helyezni. Ennek a százalékos aránya a betétösszeghez a kötelező tartalékráta.

A bankok csak a betétek e tartalékkal csökkentett állományát hitelezhetik ki. Az a bank, amelyik e felett nyújt hitelt, az pénzt hamisít, amit a törvény szankcionáltan tilt.

Az úgynevezett pénzmultiplikátor hatás miatt, ha a bankok minden náluk elhelyezett betétet azonnal kihiteleznek (a tartalék kivételével) és mindenki a jövedelmét azonnal betétként elhelyezi a bankszámláján, akkor a forgalomba az eredetileg a jegybank által kibocsátott pénztömeg 1 per tartalékrátászorosa kerül, mig a tartalékszámlákon éppen a jegybank által kibocsátott pénzmennyiség ülepszik le. A valóságban - az úgynevezett szivárgások miatt - ennél kevesebb pénz keletkezik. Az így forgalomba kerülő pénz nem fedezetlen, azt azok a termékek fedezik, amelyek gyártására a hiteleket nyújtották - a baj akkor van, ha ezek a termékek nem eladhatóak. A jegybank pénze valóban fedezetlen, de ez nem baj, hiszen, mint láttuk, az úgy sem kerül forgalomba.

  • válasz

Én köszönöm meg mások

tovaris, 2010, május 24 - 11:29

Én köszönöm meg mások helyett. Ezért kell eladható termékeket gyártani. Sok eladható termék van, csak mi nem gyártjuk. Gondolom, a forgóeszköz hitelnek is a majd ebből finanszírozott termék a fedezete, ezért is drága, azaz nagy kamattal adják.
Tovaris

  • válasz

A pénzmultiplikátor

Phoenix, 2010, május 24 - 15:59

alapvetően a hosszúlejáratú hitelek révén működik - éppen az a vicc benne, hogy miközben a pénzt újra meg újra kihitelezik, a hiteleket egyenlőre még nem fizeti vissza senki (a pénz, ami nem megérkezik, hanem visszaérkezik a bankba, az többé nem pénz). A forgóeszközhitelek azonban - a nevük is mutatja - rövid lejáratú hitelek, ezért ezek az úgynevezett pénz-újraelosztó hitelek kategóriájába tartoznak, míg a hosszúlejáratuak a pénzteremtő hitelek kategóriájába. Egyébként az elszaporodott fogyasztói hitelek éppen ezt a szétválasztást mosták össze és ezzel tették nagyon bizonytalanná a pénzpiacot. Egy ingatlan, vagy egy gépkocsi jelzálog-hitel fedezete éppen az a termék, amit a hitel nélkül nem tudnak eladni. Így tulajdonképpen fedezetlen hitel.

  • válasz

Azt olvastam valahol, hogy a

tovaris, 2010, május 24 - 16:23

Azt olvastam valahol, hogy a kapitalizmus azzal, hogy kizsákmányolja a dolgozókat, tulajdonképpen elveszi tőlük azt a képességet, hogy megvásárolják a kapitalista ipara által fogyasztásra szánt termékeket, amelyeknek fogyasztására viszont ösztönzi őket. Ezért hitelt nyújt a dolgozóknak, hogy meg tudják vásárolni a termékeket. A hitelek törlesztésével még jobban kizsákmányolja a dolgozókat, mert azok a hitelek törlesztésére fordított pénzeket saját maguktól veszik el. Ez az ördögi kör azonban egy ponton véget ér....

Tovaris

  • válasz

Kapcsolódó cimkék:

  • Kína rekord mennyiségű USA adósságot adott el
  • Hugo Chávezt Amerika élére?
  • A nyugat cinizmussal vádolja Oroszországot. De voltaképpen ki is a cinikus?
  • Új biztonsági doktrína az USA-ban
  • Mi történik az euróval?


Kommunista.NET on Facebook
TípLegutóbb módosultVálasz
HírMegjelent A Szabadság 2010/29. száma 2
HírA nyilvános WC-ben is ki kell függeszteni a Nemzeti Együttműködési Nyilatkozatot? Mert ott sokan megfordulnak... 17
HírAlapvető emberi jog lett az ivóvíz 4
HírMi az a Munkáspárt 2010? 3
HírA „csőd” fenyegetése és a népellenesség kéz a kézben jár az antikommunizmus erősödésével 26
HírA Pakisztáni Kommunista Párt 1
Hír168 óra: Hungarista tábor 25
IdézetInternacionalizmus 2. 18
HírLezárult az őrület: mégsem exhumálják Titót! 8
BlogA munkásoknak nincs hazájuk - tévedett-e Marx? (nincs befejezve) 12

Az oldalhoz név nélkül is hozzá lehet szólni. Minden írás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk velük egyet!
Felhasználói adatokat, információkat nem gyűjtünk és nem szolgáltatunk. A „jó ízlést” sértő hozzászólásokat eltávolítjuk.