A Hírextrán meglehetősen fanyalgó stílusban kommentálták a Jobbik választások előtt kiadott szociális programját. Érthető is, ismerve a párt zsidó- és cigányellenességét. Azonban fontosnak érezhetjük a Magyar Kommunista Munkáspárt programjának ismertetését is - egyfajta bizonyításaként annak, hogy mi lehet a racionális alternatívája a szélsőjobbos kinyilatkoztatásnak.

Egyelőre a Munkáspárt EP-választási programjára kell hagyatkoznunk, hiszen a párt még nem adott ki újabb összefoglaló választási programot (de tekintve, hogy az országban szinte semmi nem változott a pár hónap alatt, ezért még ma is helytálló).

Kezdjük a jobbikos kommüniké legelejétől. Ebből kiderül, hogy „a hazánkat fenyegető legnagyobb veszély a drámai népességfogyás, a fenyegető demográfiai katasztrófa.” A Munkáspárt programja alapján az mondható el, hogy ma Magyarország legnagyobb gondja az, hogy "egymillióan nagyon jól élnek, kilencmillióan pedig nagyon rosszul", a nagytőkének való kiszolgáltatottságunk okán. Van itt egy ilyen jobbikos mondat is: "természetesen mindenféle, afrikai, ázsiai vagy egyéb országból történő betelepítést a leghatározottabban elutasítunk.” A Munkáspártnál ez olvasható: "Egységes Európát akarunk, az emberek és népek egységes Európáját akarjuk. Olyan Európát, ahol a tisztesség és a munka az érték."

Szóba került a szlovák-magyar nézeteltérés is, mellyel kapcsolatban ezt írták: "Ez a kormányzat képtelen volt határozott, karakterisztikus választ adni egy jelentéktelen államocska minden egyes magyarellenes, provokatív bel- és külpolitikai lépésére. Sőt, a megalázkodásban odáig ment, hogy Szécsényben mindenféle határozott feltétel megfogalmazása nélkül Bajnai lényegében kapitulált Fico előtt. A jobbik szerint a magyar nemzeti érdekek határozott, megalkuvás nélküli érvényesítése céljából is létkérdés, hogy a jelenlegi vezetés mihamarabb eltűnjön a kormányrúdtól, s végre nemzeti kormány alakuljon." A Szlovákia legitimitását is megkérdőjelező párt közleményére való munkáspárti replikát itt most nem közölnénk, egy korábbi, 'Nyelvtörvény: NEM, együttműködés: IGEN' című cikkből világosan kiolvasható.

A Jobbik folytatja: a népesedési krízist itt helyben, nekünk magyaroknak, az eddigi családtámogatási- és segélyezési rendszer teljes átalakításával kell megoldanunk. Hogy az "itt helyben" mit jelent, a párt retorikáját ismerve vélhetően már kitalálható. A munkáspárti program összefoglalása: "Segély helyett munkát akarunk adni az embereknek! Ez a kormány, az önkormányzatok, a társadalom közös gondja." A Jobbik szerint mihamarabb be kellene vezetnünk akár a főállású anyaság intézményét is, hogy minél több gyermek szülessen, s jelentősen meg kellene könnyítenünk a fiatalok első lakáshoz jutásának esélyeit. A Munkáspárt követelése szerint "az állam a falvakban kedvező hitelekkel, adómentességgel segítse a fiatalok családalapítását, önálló gazdálkodását. Minden fiatalnak alkotmányos joga legyen az első munkahelyhez és az első lakáshoz."

A Jobbik a jelenleg érvényes családtámogatási- és segélyezési rendszert is gyökeresen átalakítaná, a már emlegetett demográfiai csőd elkerülése érdekében. Ha a Jobbikon múlna, a családi pótlék alanyi jogon csak két gyermekig járna, a harmadik gyermektől pedig az adóból lenne visszatéríthető. Vagyis – mint az a HírExtrához eljuttatott közleményben olvasható - „azok a családok részesülhetnének belőle, akik a társadalom számára hasznos, értékteremtő munkát végeznek.” Továbbá: "a közpénzen történő élősködést, a megélhetési gyermekvállalást nem vagyunk hajlandók támogatni egyetlen forinttal sem." A Munkáspárt konkrét válaszai a nyilvánvaló cigányozásra: "Legyünk őszinték önmagunkhoz, beszéljünk arról, hogy van cigánykérdés! A cigányságnak megvannak a maga sajátos gondjai, amelyeket nem emberi jogi prédikációval lehet megoldani, hanem konkrét munkahelyteremtéssel, erre a területre irányuló gazdasági, oktatási és kulturális eszközökkel." A Jobbik a monoki példát, a Munkáspárt a "Segély helyett munkát - nyomor helyett jobb életet"-jelszót tartja első helyen.

Összességében elmondhatjuk, hogy a Jobbik programja gyakorlatilag arra épít, hogy fogy a magyarság, aki a lenézett és megvetett kisebbségek és külföldiek helyett is gürcöl, de ha több magyar lenne, akkor minden rendben lenne. A dolognak azonban van egy szépséghibája, nevezetesen az a tendencia, miszerint a fejlett országokban csökken a gyermekvállalási kedv, s így csökken a lakosság száma is. Ez sajnos a mai kapitalista társadalmi rend velejárója, ahol a karrier és a gyerek között való döntés egyáltalán nem egyszerű. Ahogy a Jobbik programja nem ad választ arra sem, hogy mi lesz a szegény sorsúakkal, az önhibájuk miatt nehéz helyzetbe kerültekkel. Ez csak tüneti kezelés lenne, amely végső soron csak gyűlölködést szítana a már amúgy is megvezetett emberek körében. A megoldást talán a Munkáspárt hozhatja el, kiemelve, hogy nem egyes nemzetiségek a hibásak (a széljobb bánatára tehát nincs bűnbak), hanem a rendszer maga az, amely jellegénél fogva fenntartja a mai állapotokat.