Emberek milliói éheznek világszerte, mialatt élelmiszerek tonnái végzik a szeméttelepeken.
A takarékosabb élelmiszerfogyasztás nem csak a rászorultakon segíthetne, de enyhíthetné a klímaváltozás problémáját is. Európában és az USA-ban a megtermelt élelmiszerek 30-50 százalékát dobják ki, amivel a közel 1 milliárd éhező négyszeresét lehetne jóllakatni.

A pazarlásért főleg az áruházláncok túlkínálata, a teletömött polcai és raktárai a felelősek. A megmaradt élelmiszereket pedig fogyasztásra alkalmatlanná téve, megfestve kidobálják.
A szigorú előírások miatt, melyek a méreteket is szabályozzák a termékek harmadát át sem veszik a gazdáktól.

A pazarló élelmiszertermelés nem csak a költségeket emeli meg, hanem jelentősen terheli a környezetet is. A fogyasztási szokások változtatása nélkül lehetetlen küzdeni a fenyegető környezeti katasztrófák ellen.

--

Gent-ben, egy belga városban 2009 szeptemberétől minden csütörtök vegetáriánus nap. Ezen a napon az iskolákban és óvodákban sem szolgálnak húsos ételekkel, ami nem csak az egészségre, de a környezetre is kedvező hatással van.
A város által felkarolt ötlet a belga vegetáriánus szervezettől az EVA-tól származik.
Az iskolások szüleinek több mint 90 százaléka támogatta a vegetáriánus nap bevezetését.

A zöldség nem csak egészséges, de ízletes is, és ezt nem árt ha a gyerekek korán megtanulják. Az édességek és húsételek világában a vegetáriánus nap elhízás ellenes napként is értelmezhető. Az egészség megőrzés mellett ugyanakkor nem elhanyagolható a környezet kímélő hatás sem. Egy kilogramm marhahús előállításához nagyjából 15 000 liter víz kerül felhasználásra, és az állattartás folyamán keletkezik az üvegházhatást okozó gázok egy ötöde. A hús fogyasztás csökkentése tehát nem csak az álatok életét, de a környezet is kíméli.

Egy átlagos belga ember az élete folyamán kb.1 800 állatot fogyaszt el. A vegetáriánus csütörtök ezt a számot 250-nel csökkenti.

Gent példáját a világ számos városa követte, sőt Kolumbia országos méretű vegetáriánus nap bevezetését fontolgatja.