Peking (AFP), 2010 február 21.
Kína célja, hogy egy évtizeden belül űrhajósokat tegyen partra a Holdon, egy új korszak hajnala lehet a legénységgel végzett űrkutatásban - a versenyben most Kína vezet annak köszönhetően, hogy az Egyesült Államokban ejtették a Hold-programot.
Barack Obama amerikai elnök a hónap elején azt mondta, hogy a tervek szerint a költséges Constellation űrprogramot ejtik. Ez a költségvetési lépés megöl távoli a jövőbeni Hold felderítésére szolgáló projektet feltéve, ha a kongresszus jóváhagyja.
Ezzel szemben Kínának gyorsan növekvő emberi űrrepülési projektje van, amely az egyik siker a másik után könyvelheti el, köztük a 2008-as űrsétát, és tartalmaz egy 2020-ra űrhajósok által végrehajtandó Hold-missziót.
A fordulatot úgy tekintik, mint az ázsiai hatalom egyre növekvő profilja és technikai képessége újabb példáját.
"Mindent összevetve, Kína elmarad az USA mögött a technológia és az űrbéli tényleges jelenlét kérdésében - az USA-nak több tucat műholdja van, míg a kínaiaknak csak néhány," mondta James Lewis, az amerikai székhelyű a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának munkatársa.
"Az igazi gond a tendencia: Kína kapacitása növekszik, míg az Egyesült Államokban, több milliárd dolláros kiadások ellenére, egyhelyben topog."
Eddig csak amerikai Hold missziók érték el a legénységgel Holdat hat alkalommal 1969-1972 között. De Kína előre tört a versenyben az 1992-ben elindított programmal, amelynek során 2003-ban az első űrhajósukat küldték a kozmoszba. Korábban csak a Szovjetunió és az Egyesült Államok voltak képesek önállóan embert küldeni az űrbe.
Kína 2012-ben pilóta nélküli holdjárót kíván a Hold felszínére juttatni, mielőtt, - egy évtized múlva – elindítja az ember vezette Hold-misszióját.
"Bár a kínai program nem nagyon drága, de viszonylag jól kidolgozott az autonómia, a hatékonyság és a függetlenség szempontjából ", mondta Isabelle Sourbes-Verger, a kínai űrprogram francia szakembere.
Egyes szakértők megkérdőjelezik a Holdra ember által való leszállás pekingi határidőit, de Peter Cugley, a CNA non-profit kutatási központ Kína-szakértője, azt állítja, hogy az aktuális időzítés nem is annyira lényeges. "Még ha a kínai holdraszállás nem is történik meg az eredetileg megállapított időn belül, a megszerzett technikai szakértelem, és a nemzeti presztízs növekedése az, ami a Kínai Kommunista Pártot a leginkább érdekli.”
Kína - az egykor nincstelen nemzet - az űrprogramra az ország globális jelentőségének , növekvő műszaki szakértelmének, és a kommunista párt sikerének jeleként tekint. A szakértők a Kína holdkutatási szándékában, és a Washington kivonulásában, a kínai szuperhatalmi lét megerősítését látják.
„Ebben én Amerika hanyatlását látom”, mondta Lewis. "Talán ez a visszaesés csak átmeneti, Bush rengeteg hibájának a terméke."
Kína az űrkutatást hatékonyan folytatja. A Constellation program költsége már 10 milliárd dollár, azaz közel 10-szer nagyobb, mint a teljes kínai űrprogram hivatalos adatok szerint költsége.
Fu Song, a pekingi Tsinghua Egyetem Lég- és Űrhajózási részlegének a dékánhelyettese azt mondta, hogy Obama döntése miatt nem valószínű, hogy Kína felgyorsítaná űrprogramját. Pekingnek azonban más jelentős ázsiai versenytársakkal is számolnia kell a második helyezésért a Hold emberes meghódításában.
Indiai szonda landolt Holdon 2008-ban, és egy vezető tisztviselő múlt hónapi célzása szerint 2016-ra várható az első indiai emberes űrrepülés. Japán eközben - tavaly júniusban - felbocsájtotta első holdkörüli pályára állt műholdját.
Mindkét fejlemény hatalma lépést jelent az illető országok számára.
„De függetlenül attól, hogy ki jut el a hold következőnek, a kínai űrhajósok látványa a Holdon, vízválasztó lehet az ország számára”, Sourbes-Verger szerint.