A retró mint érték-Mire érdemes építeni a jövőben?



Érdekes módon adódnak olyan helyzetek a rideg valóságban, amikor nem feltétlenül modern dolog az, ami annak látszik, illetve amikor is nem feltétlenül a jövőben vagy a mában kell értéket találni.Ez jelenlegi világunkra többszörösen igaz. Attól, hogy milyen modern meg mennyire klassz világban élünk, ahol van világháló meg az információk fénysebességgel terjednek, még nem biztos, hogy a korábbi évek-évtizedek világa nem lehet jó vagy ne lehetne arra építeni,sőt.Tudjuk például, hogy napjainkban az egyik legnagyobb közösségi oldalon rahedliszám terjednek olyan jellegű fotók, amelyeken a nyolcvanas esztendőkbeli mezítláb járkáló,mondjuk a réten fogócskázó lurkóit hasonlították össze a mai mobilozós nemzedékkel.Igaz,hogy ezek életmódbeli és életvitelbeli kérdések elsősorban,de amikor mondjuk összehasonlítják a mai ultramodern házimozis tévéket azzal az időszakkal, amikor is egy faluban egy ember tévékészülékét nézte az egész település, nem azt kell néznünk, hogy visszafele kellene fejlődni.Itt egész másról van szó.
Az egyik oldalon az ember azt látja, hogy ugyan már,mi jó van abban, hogy az öregapáink nemzedéke által nézett tévé példának okáért fekete-fehér volt,fél óra múlva jött be a kép,vagy az a trapéz forma rádió,amelyen csak egy vagy két adót lehetett fogni,főleg a mai időkkel összehasonlítva,amikor is egy több feladatot is ellátó-szándékosan nem a multifunkcionális kifejezést írtam- műszaki cikk ma ezer meg egy dolgot el tud végezni,a rádiók esetében meg van szintén tucatszám kereskedelmi adó,emellett kereskedelmi televíziózás meg miegymás.Aztán a közlekedés terén is lehetne összehasonlítgatni dolgokat,ahogy korábban írtam volt erről, minthogy valamiért több olyan ember is él, akik mondjuk egy Ladát vagy Trabantot jobban kedvelnek egy mai légzsákos szervókormányos luxusjárgánynál. Itt nem is arról van szó, hogy melyik kocsira kellett anno éveket várni meg ma melyik a korszerű.Természetesen elsőre ma sokan megmosolyognák a szocreál autókat kedvelőket, hacsak nem ők is a régi járművek kedvelői. Namármost elég már pusztán logikai módszerrel is utalni egy-két dologra és még mindig nem tértünk rá a lényegre.Például utalhatunk arra, hogy ha s amennyiben annak idején egy hetvenes-nyolcvanas évekbeli kocsi lámpája kiégett,ha a pali szerencsés volt, talált pótlólag izzókat és mehetett tovább, ma ellenben ha a szuperjármű lámpája kiég, gyakorta fordulhat elő, hogy a kocsi ottmarad és kész.Vagy arra is, hogy régen volt egy vagy két csatorna, az egyes meg a kettes tévé,na meg a Kossuth,a Petőfi meg a Bartók Rádió,amelyek azért lássuk be, színvonalat azért megütöttek, ellenben ma sokan arra panaszkodnak, hogy bárhány tévéadót vagy rádióadót kapcsolgatnak végig,nincs igazán kínálat.És ilyenkor jön az a közhely, hogy itt a pénz diktál meg akik azt adják, de sajnos ma az élet minden területén ez az igazság. Ráadásul azt már nem teheti meg az ember, hogy mindent visszacsináljon.Ami elmúlt, elmúlt, emellett a világ is felgyorsult.Kb.olyan, mintha ma az ember rátérne ismételten a lovasszekéren közlekedésre,ha már úgyis sokszor volt szó közlekedésről.
Ellenben van valami,ami a retró világából mára is megmaradt a jövőnek szóló üzenetként. Egyrészt arról van szó, hogy a kritikákat a látszólagos modern világgal szemben meg kell tudni valahogy fogalmazni,azt fel kell tudni vállalni.Nem is csak kizárólag mondjuk a dolgozókra és a szegény emberekre építő rendszerkritikáról van itt szó, hanem arról is, hogy nem feltétlen az aktuális divat elvárásait kell vakon követni, még akkor se, ha evvel az ember kirekesztetik.Ha az előzőekben a pénzközpontúságról esett szó,akkor ebben a vetületben pedig az állj be a sorba és táncolj,ahogy mi fütyülünk elvre fütyülésről lenne szó. Az ember attól ember, hogy személyiség,adja önmagát,életérzéseit,gondolatát,ettől érték.Ma ellenben arról van szó, hogy te attól vagy úgymond önmagad, azzal valósítod meg önmagad, hogy azt a bizonyos divatot te is követed.Persze ezt nem így tálalják,mert az agyafúrt gondolkodók tudják, melyik szél merről fúj, így szépen ravaszul adják elő,hogy váltsd valóra álmod, amelynek gyakorlati jelentése, hogy állj be a sorba és te is kövesd amannak a példáját,tegyél meg mindent,hajszold a sikert. Hangsúlyozzuk: mindenekelőtt ezt érdemes kritikával illetni.
Amiről meg konkrétan szó van, az a természetességbe vetett hitt és az, hogy valamilyen hobbi vagy kedvelt elfoglaltság űzése ne a pénzről szóljon.Ha beleavatkoznak az anyagiak, már rég rossz.Például nem lehet abból üzletet csinálni, hogy valaki mondjuk zenél vagy verset ír.És azt nem is lehet előírásokkal irányítani. A retró meg a szocreál itt úgy jön a képbe, hogy akkoriban ha nem is minden,de sok dolog arról szólt, ami. Voltak kisebb vagy nagyobb magánszférák,nem úgy, mint ma, amikor a robotolás lenyeli az ember magánéletét.Ott amit szeretett volna a jóember, azt tehette.Természetesen ma is van pl.hagyományőrzés,csak sajnos azon a téren főleg szélsőjobbról meg talált jelenni a politika is.Azonban léteztek népdalkörök,kultúra-és nyelvápoló kisebb fórumok, ahogy akkoriban is volt meg ma is van nemzetiségi műsor példának okáért. A régi népi világban népszerű volt a csikós, juhász, gulyás,vagy a lovász életének a bemutatása,később ezen hagyomány ápolása, a hozzá kapcsolódó folklór,illetve a népviselet is. Itt is megjelent időnként a szélsőséges ideológia,azonban az se arról szólt eredetileg,amiről ma. Nem mondjuk a más népeket lenéző nacionalizmusról. A retró meg a szocreál pedig nem arról szólt sose, hogy valaki felölti a megfelelő népviseletet és attól lesz valaki. Természetesen mindenki azt hord,amit szeretne,azonban újbaloldali körökben is gyakorta hallani arról, hogy sokmindenből, főleg ami korábban érték volt,üzleti szempontból is divatot csinálnak.
Itt amiről leginkább szó van, hogy minden,de minden a természetességből kellene eredjen. A hetvenes évek reklámjai se azért voltak népszerűek,mert az ember annyira bele lenne habarodva az üzlet és a divat világába, hanem mert természetes, joviális,nem erőltetett volt,megtűzdelve időnként népi és honi szellemességgel,kurjantásokkal,egyszerűen a természetes emberi értékekre voltak építve. Na ugyanezt kell alkalmazni a mai viszonyokra is. A népiség nem feltétlenül külsődlegességekben, öltözködésben nyilvánul meg. A népi érték, a folklór,a népköltés vagy a szájhagyomány az emberekben, az emberi szokásokban rejlik.Az ember legyen fontos, ne a pénz és ne a kívülről szorgalmazott íratlan szabályok,amelyeket mindenáron be kívánnak tartatni.Nem feltétlenül azt kell szorgalmazni, hogy karrierje legyen valakinek. Elég, ha például jókat zenél,furulyázgat,gitározik,kitalál jó kis frappáns ütős dallamokat-nem pedig az,ami nagyon népszerű vagy amit a divat előír.Elég az is, ha valaki minél többet iparkodik alkotni, kiadja magából,ami benne van,valamilyen módon kifejezi saját maga vagy a magafajta emberek életét, érzéseit, mindennapjait.Lehet ezt zenével, rajzzal, szobrászattal,írással-költészettel,novellaírással vagy bármely irodalmi műfajjal. Itt ebben rejlik a jövő.Persze sajnos ez se olyan iszonyú könnyű,mert tudjuk, hogy ma minden a pénzről szól meg a feszített munkáról,de ha az ember egyszer ezt valahol elkezdi, a szívére és nem a divatra hallgat,talán újjá tud éledni egy újfajta,ember-és nem pénz-vagy divatközpontú kultúra magyarhonban is.
B.Deák András
Válasz a vitaindító hsz.-ra
Én nemrég szereztem egy még ízig-vérig magyar, CTV 022A típusú nagyképernyős Orion színes televíziót. A kidobástól mentettem meg szegénykét, s bár még nem próbáltam ki, de aki adta azt mondta, még mindig működik. Nagyon örülök neki, hogy megvan, csak azt sajnálom, hogy már újonnan nem lehet kapni ezeket (Orionból legfeljebb a magyar gyökerű, szingapúri tulajdonú, kínai alkatrészekből összerakott multikulti változatot, Videotont meg már egyáltalán nem).
Hej, de örültem volna ennek úgy 30 évvel ezelőtt, mikor még csak fekete-fehér TV-nk volt!
És de elcserélném a mostani többtíz TV csatornát, csak hogy újra láthassam azon műsorokat, amiket annakidején a két magyar TV adó sugárzott (Iskola TV, Idesüss, stb.)!
Üdv: Tamás