Kibújt a szög a zsákból - Drábik János a "tudományos" antiszemita



Megjelent Drábik János legújabb könyve Kiválasztottak címen
http://www.magyarmenedek.com/products/6586/A_kivalasztottak_-_Drabik_Jan...
Ez a könyv maga a "tudományos antiszemitizmus" - lényege, hogy a zsidók maguk tehetnek az antiszemitizmusról.
Korábban a következőket írtam Drábik Jánosról:
------------------------------------------------
... jól tudom ki az a Drábik János.
Ez a volt szabadeuropás "megvilágosodott" alak az antiszemita masson-zsidó összeeküvés elméletből ügyesen kihagyta a zsidókat (tudva, hogy azokat bárki bármikor visszarakhatja), és e zavaros pogrom-elméletet terjeszti széltében-hosszában. Csökött antikommunista és zsidó nélküli antiszemita, aki a helyes marxista elemzések kiszorítására terjeszti profasiszta összeesküvés elméleteit, így megpróbálva meglovagolni a népek természetes antikapitalista érzelmeit. A tipikus "jó tőkés - rossz tőkés" áldillemával helyettesíti a tőkés rendszer elleni rendszerkritikát. Nála a "rossz tőkés" a szabadkőműves (masson-[zsidó]) pénzoligarchia, aki szemben áll a "jó tőkéssel", a tőkét a termelésben hasznosító általános jótevővel. Visszaélve a szavak emocionális hatásával a "rossz tőkés" elnevezésében a lenini "fináncoligarchia" kifejezésre asszociál - feledtetve a tényt, hogy Leninnél a fináncoligarchia a banktőkével összefonódott ipari tőkét jelenti, ami nem a tőke ("rossz") része, hanem a tőke imperialista formája.
Ami ellen én ezen a honlapon egyfolytában hadakozom, az a marxizmus olyan mérvű elsilányítása, aminek következtében kommunista elvtársaink képesek ezt a kigyóméregnél veszélyesebb maszlagot, mint "remek antikapitalista műveket" beszopni.
--------------------------------------------------------------
Dr. Drábik Jánossal nem az a baj, hogy 41 éves korában 1979-ben disszidált és a hidegháború egyik leghazugabb és legaljasabb intézményében, az USA Kongresszusa által titokban pénzelt (amely tényt csak a 80-as években voltak kénytelenek beismerni, addig veszettül tagadták) független alapítványnak hazudott Szabad Európa Rádiónál tevékenykedett különböző beosztásokban. Bár e tény is kétségbe vonja az Egyesült Államokat és annak fináncoligarchiáját ostorozó írásainak szavahihetőségét.
Az sem túl jelentős probléma, hogy zenei, jogi és bölcsész képzettsége mellett soha nem szerzett közgazdasági képesítést. Bár ez a tény is ébreszt némi kételyt szakértelme iránt.
Az igazi probléma az, hogy beteges grafomániával (ami valószínűleg az enyémet is meghaladja - pedig az elég nagy kunszt) ontja magából az elképesztő összeesküvés-elméletre épített szakmailag értékelhetetlen írásait. Ügyesen kerüli a látszatát, hogy a legszélsőségesebb politikai antiszemitizmust műveli, ugyanis e műfajból kiiktatta a zsidókat, és a műfaj más művelőinél összefolyatott zsidó-szabadkőműves ("mason-zsidó") összeesküvésből csak a szabadkőműveseket tartotta meg - egészen odáig menve, hogy miközben látványosan elismeri a "Cion Bölcsei jegyzőkönyvek" hamisítvány-voltát, aközben hasonló hamisítványokkal "bizonyítja" a szabadkőművesek összeesküvését a világ ellen. Nála mindenki szabadkőműves, a new yorki bankár ugyanúgy, mint Lev Davidovics Trockij.
A "pénzelmélete" badarságok tömkelege. Kezdve azon, hogy a Federal Reserv Systemet magánjegybankként aposztrofálja, nyomatékosan szembe állítva más országok nem magánjegybankjaival. Bár a Wikipedia sem az az abszolút megbízható forrás, azért érdemes elolvasni a http://hu.wikipedia.org/wiki/Federal_Reserve_System szócikket, amelyből kiderül, hogy a FED nagyonis állami ellenőrzés alatt áll, bár mivel a más országokban szokásostól eltérően nem egy jegybankról, hanem jegybankok rendszeréről van szó, e jegybankok vegyesen állami, illetve magánbankok. Ezzel szemben például az Egyesült Királyság mindkét jegybankja a Bank of England és a Royal Bank of Scotland is valódi részvénytársaságok, azaz magánbankok.
Ha az állam (az államkincstár) nyomtat papirpénzt, annak semmiféle fedezete nincs az állam hatalmán kívűl (ha lenne, akkor nem lenne rá szüksége az államnak) és csak azért és csak addig fogadják el, amiért és ameddig az adót e pénzjelekkel be lehet fizetni az államnak. Az állami papirpénz kibocsátásnak előbb-utóbb (inkább előbb, mint utóbb) mindent elsöprő infláció a vége. A mostani pénzügyi válság is elsősorban az amerikai kormányzat mértéktelen költekezésének (a hidegháborús fegyverkezés, mindenek előtt Reagan "csillagháborús" költekezései, az afganisztáni és az iraki háború költségei) és az ezt finanszírozó bankóprésnek köszönhető.
Ezzel szemben a jegybank a pénzt úgy hozza forgalomba, hogy hiteleket nyújt a kereskedelmi bankoknak. A kereskedelmi bankok nem hitelezhetnek a semmiből (ha ezt teszik, bűncselekményt követnek el) hanem csak a náluk elhelyezett betétek meghatározott részét hitelezhetik ki. A betétek másik részét, a kötelező tartalékot a jegybank számláján kell letétbe helyezniük. Így a kereskedelmi bankok mindenek előtt a jegybank hitelének a kötelező tartalékkal csökkentett részét hitelezik ki. Mivel a vállalatoknak (általában törvényileg kötelező módon) valamelyik kereskedelmi banknál folyószámlájuk van, azért a kihitelezett pénz hamarosan megjelenik betétként valamelyik kereskedelmi banknál. Ezt természetesen - visszatartva a kötelező tartalékot - ismét ki lehet hitelezni és normális esetben ki is hitelezik. A kötelező tartalék mértékét - a kötelező tartalékrátát - törvényi felhatalmazás alapján a jegybank írja elő. Könnyen kiszámítható, hogy ha például ez a ráta 10%, akkor a fenti hitelezési ciklus néhányszori fordulója után hozzávetőlegesen a jegybank által hitelezett összeg tízszerese kerül forgalomba hitelpénzként, ha 5%, akkor a húszszorosa. Ám bármekkor is a tartalékráta, a kötelező tartalékként letétbe helyezett pénz összege nagyjából meg fog egyezni a jegybank által kihitelezett pénz mennyiségével - így de facto olyan, mintha a jegybank nem is dobott volna a forgalomba pénzt - a forgalomban levő pénz mind a kereskedelmi bankok által nyújtott hitelekből származik. Igy nem is áll fenn a fedezetlen papirpénz okozta infláció veszélye.
Mindebből látható, hogy a belföldi valuta kibocsájtásában a külföldi hitelek mindaddig nem játszanak szerepet, amig a gazdaság zárt, nincs külkereskedelme, és az állami költségvetés nem deficites.
Ha az állam többet költ, mint amennyit adó formájában beszed, akkor költségvetési hiány (deficit) keletkezik. Ezt több féle módon lehet finanszírozni.
Az egyik módszer, hogy az állam kötvényt bocsát ki és azt a jegybank felvásárolja. Az e célra kibocsátott jegybanki pénz ugyanúgy fog működni, mint a fentebb leírt állami kibocsátású papirpénz (kincstárjegy), azaz rohamosan inflálódni fog. Ám ezt a pénzt külsőleg lehetetlen megkülönböztetni a leírt módon a kereskedelmi bankoknak kihitelezett, majd a kötelező tartalék letétbe helyezésével visszavont - és így inflációt okozni nem tudó - jegybanki pénztől. Ezért a kötvény-finanszírozás nem okoz olyan heves inflációt, mint a direkt kibocsátású papirpénz, de mindenképpen felhigítja a hitelpénzt.
A másik módszer, hogy az állam külföldi hitelt vesz fel és a hitelbe kapott valutát-devizát eladja a jegybanknak. Ez rövid távon kevésbé okoz inflációt, de hosszú távon kiszolgáltatottá teszi az ország fizetési mérlegét a külföldi valuta kamatának.
Az a bank, amelyik kamatmentesen ad hitelt az államnak, az degradálódik az állam bankóprésévé. Az ilyen hitel eredménye papirpénz, annak hajlamával a rohamos inflációra. A szocialista országok "jegybankjai", például az MNB pontosan ilyen bankok voltak. Egyébként a jegybank fogalmának csak a kétszintű bankrendszerben van értelme, ahol a jegybank képviseli az első szintet a második szintet jelentő kereskedelmi bankokkal szemben.
A tőke olyan pénz, ami befektethető a termelésbe, és ott - a munkások kizsákmányolása révén - értéktöbbletet termel. A vállalkozó, valamint a tulajdonos osztozkodnak ezen az értéktöbbleten. A vállalkozó kapja a profitot, a tulajdonos a kamatot. A profit nagysága függ az adott vállalkozó tehetségétől, hogy a megfelelő vállalkozási formába fektesse a tulajdonos pénzét, a kamat viszont a tőke általános értékesülési feltételeitől függő, többé-kevésbé fix arányban van a befektett tőkével - e fix arányt (ami a feltételek változásával természetesen változik) nevezik kamatlábnak.
A klasszikus bankok szolgáltatást nyújtottak a vállalkozóknak - helyettük gyüjtötték össze a szükséges tőkét - ezért a vállalkozók elfogadták azt, hogy a bank a nekik nyújtott hitelért magasabb kamatot számít fel, mint amennyit a nála elhelyezett betétek után fizet. A kettő közötti különbség a kamatrés, a "marzs", amiből a klasszikus bankok nyeresége származott - innen látható, hogy a bankok is a termelő tőke által kitermelt értéktöbbletből részesültek. A mai világban a helyzet sokat változott.
A mai bankok elsősorban nem a kamatrésből, hanem főképpen a különböző jutalékokból és mindenek előtt a tőzsdei spekulációkból, az államkötvényekkel folytatott spekulációból élnek.
Nem gyanus, hogy a Kádár-rendszerből disszidált, a rendszerrel szemben legkeményebben harcoló ellenséges szervezetnél dolgozó úriember elméletével akarod megvédeni a Kádár-rendszert?
Dr. Drábik elméletének az a célja (Marx mondaná: "nem biztos, hogy tudja, de teszi"), hogy diszkreditálja a marxi tőkeelméletet (amit előbb képmutatóan feldicsér), misztikus, pszeudó-antiszemita mázba burkolva azt bizonygassa, hogy a munkásoknak csak a szabadkőműves ("mason-zsidó") összeesküvő, hazátlan pénzoligarchia az ellensége, a hazai termelő tőke hovatovább inkább a barátja, munkaadója, jótevője, akinek a mason-zsidó összeesküvők ugyanúgy ellenségei, mint a munkásoknak. Lényegében hasonló mesét (még jobban óvakodva az antiszemita felhangoktól) duruzsol mostanában a Fidesz-ellenzék is, és ehhez kontrázik lelkesen a Magyar Kommunista Munkáspárt is (őszinte sajnálatomra).
------------------------------------------------------------------
Egy pillanatig nem gondoltam hogy ezt a mason-zsidó összeesküvéses maszlagot Drábik úr találta volna ki - Dunát lehet rekeszteni az ezzel foglalkozó (szenny)irodalommal. Ő csupán óvatosságból meglehetősen ügyesen és látványosan kihagyta belőle a zsidókat - akiket szükség esetén mindig vissza lehet oda rakni. Mert - mint arra ezen a honlapon is többször utaltam - az antiszemitizmushoz, rasszizmushoz nincs szükség zsidókra. Hogy ki a zsidó, azt úgy is a rasszista fogja eldönteni.
...
Drábik úr hadovája aljas, munkásellenes és mélységesen szakszerűtlen.
Az állam soha nem ok nélkül nyomtat pénzt, működteti a bankóprést. Akkor teszi ezt, ha nincs pénze, de nagyon kéne neki - mint egyébként bármely pénzhamisító. Mire kell az államnak sürgősen sok pénz? Háború folytatásához, erőltetett iparosításhoz, fegyverkezési versenyhez stb.
A valódi pénz (erről olvashatsz Marxnál, aki nagyságrendekkel megbízhatóbb forrás, mint az őt csepülő Drábik úr) valamilyen közkedvelt és saját értékkel bíró áru (általában az arany, ezüst), vagy olyan fizetési ígérvény, amit valódi termelés céljára nyújtott hitel visszafizetésére adtak ki (ennek mechanizmusát írtam le az előző hozzászólásomban).
Az állam. amikor pénzt nyomtat, akkor pénzt hamisít. Ennek a pénznek az elfogadását az állami erőszak garantálja, de azt már nem, hogy arra a piacra, ahol állami hamispénzzel akarnak fizetni a vevők, az eladók árut vigyenek ki. Amikor az állam az erőszakot közvetlenül az áru kikényszerítésére használja, akkor nincs szüksége pénzre, ilyenkor nem pénzt hamisít, hanem rekvirál, azaz rabol. Általában politikai okai vannak annak, hogy az állam - ha már muszáj erőszakot alkalmaznia - szívesebben hamisít pénz, mint rabol. Kevésbé válik ellenszenvessé. Ha tehát az állam hamispénzt (bankópréssel nyomott kincstárjegyet) dob a piacra, akkor az áruk vészesen kezdenek eltünni a piacról, és az ott maradók ára rohamosan nőni kezd - ez a klasszikus infláció. Ennek semmi, de semmi köze nincs ahhoz, hogy hazai vagy külföldi kézben vannak a termelési eszközök.
Marx értéktöbblet-elméletét az alábbi módon "cáfolod":
"Ez általában nem igaz a kis és középvállalkozókra ahol a tulajdonos és a vállalkozó egy és
ugyanaz.
Esetükben helyesen így hangzana:
'A kis és közép vállalkozó, valamint a bankárkaszt(pénzoligarchia) osztozkodnak ezen az
értéktöbbleten. A vállalkozó kapja a profitot, a bankárkaszt(pénzoligarchia) a kamatot.'"
Nos ha a kis- és középvállalkozó valóban (pénztőke)tulajdonos is egyben, akkor nincs szüksége hitelre, tehát nem is kell osztozkodnia senkivel (saját magát kivéve). Egy jó vállalkozó azonban ilyenkor is szétbontja az általa megszerzett értéktöbbletet profitra és kamatra - már csak azért is, hogy ellenőrizze, nem járt-e volna jobban, ha a pénzt egy másik vállalkozónak kamatra kölcsön adja.
A kamat tehát (amit a Drábik úr által plagizált irodalom a szabadkőműves(-zsidó) összeesküvés leggonoszabb fegyverének tart) nagyon is hasznos eszköz - a segítségével itélhetjük meg, hogy egy vállalkozás kellően hatékony-e? Ha a vállalkozás nyeresége kisebb, mint a befektetett tőke kamata, akkor az egy rossz vállalkozás, amibe nem szabad erőforrásokat fektetni, mert az csupán elfecsérli azokat. Amennyiben a szocialista "tervgazdaságban" a vállalatoknak nyújtott hitelek kamatmentesek voltak (vagy csak valami, a piactól teljesen elszakított névleges összeg volt a kamat - ami lényegében ugyanaz) éppen ettől az értékelési lehetősségtől fosztották meg a vállalatokat és emiatt (is) vált a szocialista "tervgazdaság" versenyképtelenné a tőkés piacgazdasággal szemben.
(Csak az érdekesség kedvéért jegyzem meg, hogy Adolf Hitler és Szálasi Ferenc kedvenc ostorozandó kifejezései közé tartozott a "kamatrabszolgaság")
Az igazi osztályellentét tehát nem a kamatszedő (mason-zsidó) "bankkaszt" és a derék kis- és középvállalkozók között van, hanem továbbra is a tőkés termelési mód haszonélvezői a mindenféle tőkés vállalkozó és tulajdonos csoportok között egyfelől és a de facto a saját munkaerejét áruba bocsátó dolgozók között (az utóbbiakhoz hozzátartoznak a bérből és fizetésből élők mellett az alapvetően saját és családtagjaik munkaerejére támaszkodó kisvállalkozók is - a középvállalkozók a barrikád másik oldalán állnak). De a bűnös maga a tőkés rend, és ezért a bűnt átvetíteni a tőkésekre könnyen így vagy úgy fajelméletbe, rasszizmusba torkolhat.
Hiszen József Attila azt írta:
"Ejh döntsd a tőkét, ne siránkozz!"
és nem azt, hogy:
"Üsd a tőkést, ne siránkozz!"
Ideje lenne megérteni a különbséget.
------------------------------------------------------------------
És most kibújt a szög a zsákból - Drábik úr immár nyíltan antiszemita.
Socialist economy
"A kamat tehát (amit a Drábik úr által plagizált irodalom a szabadkőműves(-zsidó) összeesküvés leggonoszabb fegyverének tart) nagyon is hasznos eszköz - a segítségével itélhetjük meg, hogy egy vállalkozás kellően hatékony-e? Ha a vállalkozás nyeresége kisebb, mint a befektetett tőke kamata, akkor az egy rossz vállalkozás, amibe nem szabad erőforrásokat fektetni, mert az csupán elfecsérli azokat. Amennyiben a szocialista "tervgazdaságban" a vállalatoknak nyújtott hitelek kamatmentesek voltak (vagy csak valami, a piactól teljesen elszakított névleges összeg volt a kamat - ami lényegében ugyanaz) éppen ettől az értékelési lehetősségtől fosztották meg a vállalatokat és emiatt (is) vált a szocialista "tervgazdaság" versenyképtelenné a tőkés piacgazdasággal szemben."
Ezeknek a vállalatoknak nem az volt a célja profitot termeljenek és versenyképessebek legyenek.A vállatok azért nem tudtak effektívebben (ezekben az országokban nem volt jelen a nyugati világ gazdasági expanziója tehát,nincs értelme versenyképességről beszélni) mert a vállalati vezetés a szólásszabadság és a részvételi demokrácia hiánya miatt nem tudott megfelelő visszajelzést kapni a lakosság valódi szükségleteiről. E nélkül maradt a jóformán hasraütésszerű tippelgetés (amit a hitelkeretiválságokat okozó irreális elvárások tovább nehezítettek) ami egészen 80-as évekig valahogyan működöni tudott,de a chiptechnológia és a produktivtás kibővülése miatt egyre lehetetlenebbé vált. (Akár úgy is mondhatnánk hogy a bürokrácia feje fölé magasodtak a termelőerők.)
Ezek az országok pont annyiban voltak szocialisták amennyiben gátat szabtak -a nyersanyagok naturális allokációja által- a vállalatonkénti tőkefelhalmozás számára.
Félreértettél
Én nem a szocialista vállalatok versenyképességéről beszéltem (ha arról beszéltem volna, akkor sem értenék tökéletesen egyet Veled, mert figyelmen kívül hagyod a magyar gazdaság rendkívüli nyitottságát, rászorultságát a világgazdasági integrációra, de ott nem lenne nagyon nagy a vita köztünk), hanem a "létező szocializmus" (nem csak a magyar) és a kapitalizmus közötti rendszerek közötti versenyről, abban a szocialisztikus gazdaság versenyképességéről. Mint ismeretes 1989/91-ben ezt a versenyt a "létező szocializmus" feladta - mert ha nem adja fel, akkor elbukja (mármint, ha semmin nem változtatott volna). Többek között azon okból, amiről én itt írtam: a hatékonyság hatékonyon mérésének (amire piacgazdaságban a kamat szolgál) hiánya miatt.
Ideális esetben a magyar
Ideális esetben a magyar gazdaság nem egy kapitalizmus által dominált világgazdaságba lett volna beintegrálva hanem egy a szocialista országokból álló gazdasági konglomerátumba ami lehetővé tette volna hogy az említett országok ne mint egymással szemben álló árueladók és áruvevők létesítsenek gazdasági kapcsolatokat,hanem mint partnerek akiknek a tranzakcióit egyre kevésbé határozza meg az értéktörvény.Az utóbbit elvileg a KGST hivatott kivitelezni,több-kevesebb sikerrel,de már meglehetősen későn.A javak vásárlás útján történő beszerzése hosszútávon piacosítást eredményezett,ami a kispolgári attitűdök megerősödését hozta magával.De erről már egyszer beszéltünk.
A KGST leg oda nem illőbb
A KGST leg oda nem illőbb tagja maga a Szovjetunió volt. Ugyanis vele külső tagként kellett volna kereskedni a KGST-nek. A gazdasági szerkezete, az ipar, a mezőgazdaság és a szolgáltatások torz fejlettsége - középpontban a kitűnő minőségű, de pazarló hadiiparral - a tehetetlensége folytán fékezte és magához idomította a KGST országokat, ami nem engedte, hogy a "szocialista közös piac" kellőképpen kifejlődjön, és valóban hajtóerővé váljon. De erről Phoenix szakszerűbben tudna beszélni.
A KGST szabályozta pl. hogy kizárólag Magyarország gyártsa a 8 és 20 méter közötti autóbuszokat. Ennek ellenére Lengyelország gyártotta a Jelzc és a Berliet (francia liszenc) autóbuszokat, Bulgária a Csavdar autóbuszokat, a csehszlovákok a Kartosa buszokat, a románok is mindenféle típust gyártottak, azaz - nem érvényesült maradéktalanul a KGST Komplex Fejlesztési Terve.
De így voltak a többi stratégiai termékkel is. A KGST Magyarország számára különösen előnyös volt, mert az energiaimport 100 %-a, az ipari nyersanyag majdnem egésze a Szovjetunióból és a KGST országokból jött be, meglehetősen kedvező áron a világpiaci árakhoz képest. Mezőgazdaságunk termelésének feleslegét mindig el tudtuk adni a Szovjetuniónak, de különösen a 70-es évektől kezdve a nyugati reláció is fejlődött, de sajnos nem a legjobb cserearányokkal.
Tovaris
Phoenix írta az egyik
Phoenix írta az egyik blogban, hogy a CCCP ugyanúgy agyon nyomta a KGST-t, mint a japán gazdaság egy ázsiai gazdasági közösséget.kissbea
link?
link?
A link valamiért nem elérhető
A Google segítségével lementettem magát a vitát:
A dominó világbajnokság
tovaris, 2010, május 9 - 14:03
A dominó világbajnokság első dominója után dőlni fog a többi is. Az EU-t csak Oroszország teljes jogú azonnali felvétele menthetné meg. Lenne piac, és lenne energia. Máris a legerősebb gazdasági hatalommá válhatna, és nem lenne casus belli. (ok a háborúra) Orbán Viktor russzofób kormánya akár azonnal le is mondhatna... A NATO azonnal szükségtelenné válna...
Megint vitába szállok Veled
Phoenix, 2010, május 10 - 19:32
A KGST-t az buktatta meg, hogy a Szovjetunió a tagja volt - a mérete miatt. Az EU, illetve elődje, az Európai Közös Piac éppen az USA ellenében jött létre. Ha az USA belépett volna, azonnal összeomlott volna. Ahogyan az megtörtént a kérészéletű Ázsiai Közös Piaccal, amelyik nem élte túl Japán tagságát.
Annak idején - meglehetősen eretnek módon - azt tanítottam politikai gazdaságtanból, hogy a szocialista integráció igazi példája nem a KGST, hanem a Szovjetunió, amit ma is tartok - a Szovjetunión belüli gazdasági integráció nagy része, ha nehezen is, de ma is él. A balti államok megpróbálták radikálisan megszakítani gazdasági kapcsolataikat Oroszországgal, majdnem rámentek. Állítólag valamelyik bolsevik vezető szemrehányást tett Leninnek, hogy miért egyezett bele Finnország és a balti államok függetlenségébe. Mire Lenin azt válaszolta: de elvtársam! a politikai függetlenséget kapták meg - a gazdasági kapcsolataink maradtak. Sajnos a balti államok esetében Sztálin ezt is elrontotta - de Finnország esetében nem. És a KGST vitán felül legnagyobb nyertese a csupán társult tag Finnország volt. Valószínűleg (biztosan) azért, mert nem volt tag.
Azt mondod, hogy a
tovaris, 2010, május 10 - 20:09
Azt mondod, hogy a Szovjetunió túl nagy piac volt a KGST-részére? Kifejtenéd ezt néhány tömör sorban? Ukrajna is ezért törekszik vissza Oroszországhoz? Itt ugyanis arról cikkeztek anno, a KGST megszüntetésekor, hogy a rossz cserearányok és a Szovjetunió bénító hatása, fizetésképtelensége miatt ment tönkre a KGST. Japán és USA is ezt tette volna?
Ellenkezőleg
Phoenix, 2010, május 10 - 22:30
A KGST volt túl kicsi piac a Szovjetunió számára.
Mondok egy számodra nyílván jól érthető példát. A KGST elfogadta a saját számítógépgyártás programját (ha jól emlékszem ESzR volt a neve). Szépen kiosztották a feladatokat és megkezdődött a szabványegyeztetés. A Szovjetunió ragaszkodott hozzá (érthető okokból), hogy a berendezések üzemeltetési hőmérsékleti tartománya -40 foktól +40 fokig terjedjen. Ez kolosszálisan megdrágította a gyártást - az eredmény, az NDK egyszerűen a Robotron-termináljait átkeresztelte ESZR-mittudoménhányra, azok abszolút nem voltak kompatibilisek a többiek cuccaival, A Videoton majdnem ráment a dologra (az ő feladatuk volt a kisgépek gyártása). Aztán az egész rendszer úgy omlott össze, mint később az egész KGST. A SZU fizetésképtelensége már csak a hab volt a tortán.
Japán szabályosan agyonnyomta az Ázsiai Közös Piacot.
Ugyanezt tette volna az USA is az Európaival, ha beengedik.
Egyébként nem kell az USA. Mit gondolsz, miért van jelenleg válságos helyzetben az EU mediterrán "alteste"? Ugyebár az EU-n belül az áruk szabadon áramlanak. Csak akkor lehet őket megállítani, ha nem felelnek meg a szabványos előírásoknak. Nézd meg az EU szabványokat! Nagy részük szinte szó szerint megegyezik a német szabvánnyal.
Az ESZR rendszert úgy
tovaris, 2010, május 10 - 22:47
Az ESZR rendszert úgy neveztük, hogy: Egyre Szarabb Rendszer. Erről a -40...+40 C° intervallumról csak a katonai rádiógyártásnál hallottam, de ott még nagyobb volt az intervallum... Nálunk légkondicionált helyiségekben üzemeltek. A rendszer összeomlásának szerintem a PC tett be, kár volt fejleszteni az az anyagtemetőt, amit R10-nek, vagy R20-nak neveztek. Én a főiskolán még TPAI-gépen dolgoztam, de az egyetemen már XT és AT gépeken tanultunk. Én még emlékszem a Hollerith-kártyákra és a lyukszalagra is. Itt őrzök a vitrinemben egy 50 Mbyte-s Wincshester, van vagy 7 kg. A szabványok valóban a DIN szabványokra épülnek, de mi van a sok EU-n kívüli országból behozott, nem szabványos áruval? A VIDEOTON-nak az adta meg a kegyelemdöfést, hogy 198(?)-ban az indiai hadsereg részére elkezdtek gyártani egy korszerű rádiórendszert, amire felvették a forgóeszköz hiteleket, az állam azonban nem engedte eladni a rádiókat, a bankok pedig felszámoltatták a VIDEOTON-t. 3 Mrd Ft akkor nagy pénz volt.
A KGST volt túl kicsi piac a Szovjetunió számára.
Ezzel értek egyet. Ezért volt óriási politikai hiba,a "Kínai" kártya átengedése az USA-nak.Ez közvetlenül függ össze Sztálin bírálatával.Még én is dolgoztam,ha jól emlékszem lyukszalaggal működő TPAI gépen. A -40... +40 C fok egyébként általános katonai szabvány volt. Az én egyik találmányom is így került bevizsgálásra.A HAN.Ez nálunk szinte teljesíthetetlen követelményeket támasztott.Nincs olyan nyugati száraz elem,vagy akkumulátor ami ezt tudná. Orosz elemet kellett választani.Ez a rendszeresítés egyik akadálya.Vitorla.
Nem találom, de keresem
Nem találom, de keresem . Phoenix légyszi segits, ha tudsz !!!kissbea
Szerintem ez hiedelem! Már mint az hogy el bukja.
A létező szocializmust Gorbacsov elárulta. Nagyon is nemzeti érdekből,nem kívánt tovább olajat,gázt,szenet és nyersanyagot adni "ingyen" a KGST országoknak. Lehet,hogy ha megpróbál árat emelni nagyobb a baj,mint most. Ezt nem lehet tudni. Így viszont a szocialista világ egésze ment rá a" mérés "-re. A szocialista tervgazdálkodás az egyetlen ami megmentheti Magyarországot. A várható hatékonyság növekedés szerintem a jelenleginek a tízszerese is lehet.A modern számítástechnika alkalmazásával meg pláne.Van honnan, hova fejlődni. Vitorla.
Ez egyszerüen
tévedés.Bázis alapú tervezés volt.Végül is mindenki elkészítette a saját vállalatának az ötéves,vagy csak az éves tervét amit felterjesztettek a Tervhivatalnak! Ez alapján az összesítés után kapták meg a vállalatok és a TSZ.-ek a feladataikat. A lényege lehetőleg mindenki mindent eladjon és lehetőleg mindenki mindenhez hozzájusson.Pont a számítástechnika tette volna lehetővé,hogy mindennél pontosabb tervek készüljenek.Még akkor is,ha ezen a területen a termelőerők "követték" a világ élvonalát.A rendszert a reformerek verték szét és készítették elő a liberális gazdaságpolitikát. Bauer Tamás ferdítette:"Gazdaságfejlődés elmélete " c. liberális szörnyűséget,amit végül is megvalósítottak, a világ ma ennek az áldozata. Főnix majd pontosít,mert fejből a részletek nem jutnak eszembe. A kamat és pénz politikai része szinte teljesen nélkülöz minden logikát. Csak egy példa, becsült adatok alapján egy hektárra vetítve 10 szer annyi eszköz kell a TSz.-hez viszonyítva,egy mai mezőgazdasági vállalkozásnak mondjuk 1980-as árakon számolva.Ez a gyakorlatban finanszírozhatatlan,még az uniós támogatásokkal együtt is. Feltételezve,hogy a termékeit megveszik és ki is fizetik. Vitorla
A szocialista vállalatok
A szocialista vállalatok feladata elsősorban a hazai igények kielégítése lett volna. De mivel a fejlődést nem tudták, vagy nem akarták csak a szovjet ill. szocialista nyersanyagokból fedezni ((a korszerű fejlesztéseket nem csak a pénzhiány, hanem a nem megfelelő szemlélet és a direkt pártirányítás is fékezte) - így nyugati forrásokra is kellett támaszkodni. A versenyképes exportot - mert ilyen is volt - viszont csak rossz cserearányokkal tudták érvényesíteni, így a nyereség e miatt volt olyan rossz.
A hiba ott volt, hogy a nyugati technológiát nem tudták továbbfejleszteni - miközben a nyugati technológia az elektronizálással elhúzott.
Most meg mit akar a fidesznyikhajbagázs? Gazdaságilag csak fingani tud, de azt is csak halkan...
Tovaris
Az Ikarusz
fejlesztései mind a mai napig visszaköszönnek az utakon! A PC. gyártás a gyöngyösi terrortámadás után megsemmisült, a tűz martaléka lett. C-64-eken tudtunk versenyképes dolgokat produkálni egészen az XT-k megjelenéséig.Erőltették a központi nagy gépek felhasználását,nevére nem emlékszem,mert Budapest központú volt az egész.A nyugati technika ezen a téren COCOM listán volt,mesterségesen zártak el minket tőle.A csempészetét meg üldöztük a helyett,hogy támogattuk volna. A szocialista tervgazdálkodás a világ jövő gazdasági formája,ha nem térünk vissza hozzá,Magyarország megsemmisül.Vitorla
Csempészés
Javaslom nézzétek meg a Széles Gáborról írt cikkünk. Ott szépen taglaljuk, hogy ez a zűrös alak éppen cocom-listás számítógép alkatrészek csempészéséből szerzett vagyont. Ráadásul ebből jutott a SZUba is állítólag. Az állítások miatt minket se pereltek be...
Kalmár Szilárd
Én az Ikarusról tudok
Én az Ikarusról tudok konkrét részleteket, mivel ott dolgoztam 19 évig. A Videoton-beli történésekről meg egy ottani volt szakszervezetis barátom informált anno.
Tovaris
A magyar gazdaság egy homokvár
http://www.facebook.com/video/video.php?v=2411586936322
Mondjuk
ennek mi köze van a poszthoz? Eltévedtél, vagy propagandát fejtesz ki?
Tovaris
Mit akarsz?
Ez egy nagyon jó kis film. Megmutatja, hogy nem csak Drábik úr tud marhaságokat összehordani a gazdaságról.
Az Elnök elvtárs - úgy is, mint képzett közgazdász - egy általa roppant szellemesnek vélt hasonlat enyhe túlhajtásával ismét egy vérbő nacionalista baromságot eresztett meg - egy jobbikos "közgazdász" elmehetne hozzá ipari tanulónak. És közben remekül mereszti a szemeit, lengeti ide-oda a fejét - egyszerűen ellenállhatatlan!
Tévedni emberi dolog!
Tévedni emberi dolog! - szólt a sündisznó, és leszállt a súrolókeféről.
Arra gondoltam csupán, hogy vajon az Elnök elvtárs valóban kommunista-e, vagy csak olyan, mint egy populista demagóg, aki nem szereti a tőkéseket. A tőkét viszont igen.
De most már az "isten" sem mossa le rólunk, hogy mi vagyunk az ősgonosz, az MSZP-fizetett bérencei, ill. liberális-antikommunisták.
Komolyan kérdem: ez lenne a tőke elleni harc új, továbbfejlesztett marxista taktikája?
Tovaris
Tévedni emberi dolog!
"Tévedni emberi dolog! - szólt a sündisznó, és leszállt a súrolókeféről."
Majd megvonta a vállát azt gondolván: Ha ló nincs, szamár is kincs és visszamászott rá.
És ez nem csak aforizma, hanem a rideg valóság az elnök elvtárs, valamint hithű követői részéről.
Egyébként a videó akár még jó is lehetne, ha nem egy árkon kívüli gyepmester adná elő.
Bizony elnök elvtárs. A szőlő savanyú. Nagyon!
Koterba.
A videó csak ...
... a kurucz.infón lenne jó.
Hááát....
És? Van különbség? Szerinted?
Ha Vitorlának és a vele egy követ fújóknak újra lehetőségük lenne, akkor kivel kezdenék a leszámolást?
Szerinted?
Koterba.
Szerintem Vitorla nem
Szerintem Vitorla nem számolna le senkivel. Egyszerűn nincs benne ilyen szándék.
Személy szerint...
...saját kezével, biztosan nem. De lehet, hogy megmondaná, hogy kiket kell "kiiktatni".
Itt persze nem feltétlenül a fizikai értelemben véve gondolom. De vannak bizonyos helyről "barátai", akik készségesen elvégeznék helyette a kényes dolgokat...
Ő mondta itt valamelyik posztban, hogy szívesebben barátkozik egyes szélsőjobboldaliakkal, mint velem és a hasonló "liberális antikommunistákkal". Azóta is töröm a fejemet, hogy az milyen állatfajta, de sehogy sem jöttem még rá.
Tovaris
A tükör
megmondja! Vitorla
Grimm meséi
Tükröm, tükröm, mondd meg nékem(gonosz mostoha)
Nahát Tovaris.
Azt azért nem gondolnám, hogy ennyire szelektív a történelemtudásod.
Nyugodj meg, fizikai értelemben IS megtörténnének a leszámolások, mivel számukra Mi, nagyobb veszélyt jelentenénk a megszerzett hatalmukat illetően, mint egy újnáci, vagy újnyilas. Hány és hány sztálinista nem a saját kezével végezte el a piszkos munkát. Arra ott volt az általuk létrehozott hivatal, meg a többi...
Ezzel kapcsolatos ars poeticáját már többször IS kifejtette, és nem csak ezen a website-on. Ne tégy mást, csak figyeld az Ő, és a hozzá hasonlók megnyílvánulásait. És persze ebben a kérdésben ne az érzéseidre, hanem a tényekre támaszkodj!
Koterba.
Vitorla egy vén gatyaszari,
Vitorla egy vén gatyaszari, akinek nemsokára már más gondjai lesznek, mint a kommunistákkal való leszámolás.
Simon
Csak nem feljentettél
valamelyik sóhivatalban!Kinézem belőled.Mit kellene bizonyítanom,hogy te nem vagy a párt tagja,és kommunista,vagy azt,hogy miért vagyok 14 éves korom óta és erről papírom van a munkásmozgalom híve.Kommunista,megszakítás nélkül. Öt évig ebbe a rendszerben illegalitásban.Erről is van dokumentum! A vén igaz, a "gatyaszari" még nem, te is leszel olyan,ha megéred.Valószínűbb,hogy nem,mert rosszak az idegeid.Vitorla
Dehogy jelentettem fel Önt,
Dehogy jelentettem fel Önt, kedves Vitorla!
Nem vagyok olyan viszonyban senkivel, hogy jelentgessek. Nem az én szokásom.
Meleg hangú tegező méltatlankodására csak annyit válaszolok, hogy mindnyájunk felett nagyon kezd eljárni az idő. Hamu és mamu. Tetszik érteni?
Simon
A tegezésért elnézést!
Tényleg elfelejtettem,hogy nem vagyunk tegező viszonyba,remélem. Vitorla.
Tovaris: „az milyen állatfajta”---- az: „Szovjet”!
„Ő mondta itt valamelyik posztban, hogy szívesebben barátkozik egyes szélsőjobboldaliakkal, mint velem és a hasonló "liberális antikommunistákkal". Azóta is töröm a fejemet, hogy az milyen állatfajta, de sehogy sem jöttem még rá.”
*
A szovjet filmek többsége arról szól, hogy a szovjet (kommunista) ellenes emberekből, szovjetbarát (kommunista) válik a film végére!
Ezt a hülyeséget honnan
Ezt a hülyeséget honnan vetted?
Simon
Azért erre....
ne vegyél mérget.
Kis naiv.
Koterba.
Ugyan már!
Ugyan már!
Vitorla...
elődeiből és példaképeiből sem nézték ki az elvtársaik. Aztán mégis......
De kérdezd meg Őt. Meg fogsz lepődni, Te kis naiv. Vagy nem ismered a történelmet?
Koterba.
Bizonyíthatatlan és ezzel
Bizonyíthatatlan és ezzel párhuzamosan cáfolhatatlan állításokkal teljesen felesleges foglalkozni.
Na, mint mondtam?
Itt van az érintett hozzászólása, véleménye. Igaz, most egy kicsit szalonképesebben mint szokta volt.
Kedves SZN!
Te, vagy nagyon fiatal vagy, vagy nagyon álmodozó.
Koterba.
Egyik se. Csak meg tudom
Egyik se.
Csak meg tudom különböztetni a szájkaratét a valódi fenyegetéstől.
A forradalom
felfalja gyermekeit! Ezt le kellene vonni a megállapításaidból. Csak a kisajátítók kisajátítása a megoldás. Az állat ügy szereplői szívesen használnák a vasvillát és megérteném őket! Valahogy nem tudom a forradalom harcosait úgy elképzelni mint itt egyesek. Ráadásul amikor népirtás folyik az országban,ezt meg kellene előre bocsátani?Minek? Miért? Vitorla
Még egy mételyezőről kellene írni... Navigator felvetése
Nagyszerű elemzés erről a nacionalista-antiszemita Drábik szerencselovagról. Liberális oldalról is van egy hasonló fazon, bizonyos Székely Szabolcs (matematikai filozófiával szokott büszkélkedni; Debrecen?). A blogtérben butítja a közönséget, újra és újra rágalmazza a kommunista eszmét és mozgalmat, az államszocializmust stb. Bibó konzervatív liberális értelmezésének sáncai mögül tüzel folyamatosan, lefuttatta 24 részes sorozatát róla, most pedig a Kommunizmus tündérmeséi címen jelenteti meg rágalmait, a Népszava Blogban! A Népszava szerkesztői pedig még ajánlják is... Én megkritizáltam, amikor a jakobinus diktatúrát mocskolta, majd Marxot "védtem", de ez utóbbi postom szövege - véletlenül? - szétesett, amikor rendszerükben mentettem... No, e történés eléggé kedvemet szegte, ám ha valaki csatlakozna ennek a magát leállítani nem képes ideológiai gyalázkodónak leleplezéséhez (szintén föltéve kritikai blogbejegyzéseket Tarski úr, mert e fedezéknéven blogol, tevékenységével szemben), igen hasznos lenne.
Szerénységemtől egyelőre ennyi futotta: http://www.nepszava.hu/blog/entries.php?id=1949 és http://navigator.nolblog.hu/archives/2011/10/14/Alattomossag/
Köszönöm ezt a remek írást
A legfőbb tanulság ebből az - amit itt egy meghatározott fórumkör nyíltan hirdet, hogy nem a "tőkét, hanem a tőkést kell ütni". Kicsinyes lelki szemeik előtt megjelenik a frakkos-cilinderes Uncle Sam, akinek a cilinderén az amerikai csillagos-sávos zászló virít, zsebeiből dollárkötegek lógnak ki - na őt jól el lehet tángálni, hogy belegebedjen.
A többit okulásként agyilag elraktároztam.
Tovaris
Munkások Újsága
Sziasztok,
A fenti írást szerkesztett formában szeretnénk megjelentetni a Munkások Újságában. Van erre lehetőség? Ez az eredeti forrás vagy valahonnan idézve lett? A szerző megkeresne [email protected]
Egyébként sokáig azt gondoltam, hogy ez egy TGM cikk.:)
Kalmár Szilárd
Az itteni blogjaimat, hozzászólásaimat
szabad szellemi javakként kezelem - a forrás megjelölésével és az esetleges változtatások pontos lokalizálásával (és annak feltüntetésével, hogy azok nem a szerzőtől származnak) bárki belátása szerint felhasználhatja.
Az más kérdés, hogy ez nem egy cikk, hanem montázs korábbi vitákban írt hozzászólásaimból (a szövegben erre utalások találhatóak). Én már "szerkesztettem", nem tudom mit szeretnétek még szerkeszteni rajta - de a fenti elvek betartásával, természetesen nincs akadálya.
TGM-nek a szöveghez senmmi köze sincs - nem is értem, hogy gondolhattál rá. Én közgazdász vagyok, ő filozófus.
Üdvözlettel
Phoenix-Red Star
nyomtatottba
Szia,
A szerkesztett változat. Kérlek nézd át és jelezd, hogy mit változtassak és hol.
köszönettel,
Kalmár Szilárd
Kibújt a antiszemita szög a zsákból
Kiválasztottak címen megjelent Drábik János legújabb könyve. Ez a könyv maga a "tudományos antiszemitizmus" – legfontosabb következtetése, hogy a zsidók maguk tehetnek az antiszemitizmusról.
Sokakban felmerül a kérdés, hogy ki is az a Drábik János?
Egy szabadeuropás "megvilágosodott" alak, aki az antiszemita „masson-zsidó” összeeküvés elméletből ügyesen kihagyta a zsidókat (tudva, hogy azokat bárki bármikor visszarakhatja), és e zavaros pogrom-elméletet terjeszti széltében-hosszában hosszú évek óta. Csökött antikommunista és zsidó nélküli antiszemita, aki a helyes marxista elemzések kiszorítására terjeszti profasiszta összeesküvés elméleteit, így próbálva meglovagolni a népek természetes antikapitalista érzelmeit.
A tipikus "jó tőkés - rossz tőkés" áldillemával helyettesíti a tőkés rendszer elleni rendszerkritikát. Nála a "rossz tőkés" a szabadkőműves (masson-zsidó) pénzoligarcha, aki szemben áll a "jó tőkéssel", a tőkét a termelésben hasznosító általános jótevővel. Visszaélve a szavak emocionális hatásával a "rossz tőkés" elnevezésében a lenini "fináncoligarchia" kifejezésre asszociál - feledtetve a tényt, hogy Leninnél a fináncoligarchia a banktőkével összefonódott ipari tőkét jelenti, ami nem a tőke ("rossz") része, hanem a tőke imperialista formája.
Ami ellen én egyfolytában hadakozom, többek közt a kommunista.net honlapon, az a marxizmus olyan mérvű elsilányítása, aminek következtében még magukat kommunistának valló elvtársaink is képesek ezt a kigyóméregnél veszélyesebb maszlagot, mint "remek antikapitalista műveket" elfogadni.
Dr. Drábik Jánossal nem az a legnagyobb baj, hogy 41 éves korában 1979-ben elhagyta az országot és a hidegháború egyik leghazugabb és legaljasabb intézményében, az USA Kongresszusa által titokban pénzelt Szabad Európa Rádiónál tevékenykedett különböző beosztásokban. Bár e tény nagyon is kétségbe vonja az Egyesült Államokat és annak fináncoligarchiáját ostorozó írásainak szavahihetőségét.
Az sem túl jelentős probléma, hogy zenei, jogi és bölcsész képzettsége mellett soha nem szerzett közgazdasági képesítést. Bár ez a tény is ébreszt némi kételyt szakértelme iránt.
Az igazi probléma az, hogy beteges grafomániával ontja magából az elképesztő összeesküvés-elméletre épített szakmailag értékelhetetlen írásait. Ügyesen kerüli a látszatát, hogy a legszélsőségesebb politikai antiszemitizmust műveli, ugyanis e műfajból kiiktatta a zsidókat, és a műfaj más művelőinél összefolyatott zsidó-szabadkőműves ("mason-zsidó") összeesküvésből csak a szabadkőműveseket tartotta meg - egészen odáig menve, hogy miközben látványosan elismeri a "Cion Bölcsei jegyzőkönyvek" hamisítvány-voltát, aközben hasonló hamisítványokkal "bizonyítja" a szabadkőművesek összeesküvését a világ ellen. Nála mindenki szabadkőműves, a new yorki bankár ugyanúgy, mint Lev Davidovics Trockij.
A "pénzelmélete" badarságok tömkelege. Kezdve azon, hogy a Federal Reserv Systemet magánjegybankként aposztrofálja, nyomatékosan szembe állítva más országok nem magánjegybankjaival. Bár a Wikipedia sem az az abszolút megbízható forrás, azért érdemes elolvasni a http://hu.wikipedia.org/wiki/Federal_Reserve_System szócikket, amelyből kiderül, hogy a FED nagyon is állami ellenőrzés alatt áll, bár mivel a más országokban szokásostól eltérően nem egy jegybankról, hanem jegybankok rendszeréről van szó, e jegybankok vegyesen állami, illetve magánbankok. Ezzel szemben például az Egyesült Királyság mindkét jegybankja a Bank of England és a Royal Bank of Scotland is valódi részvénytársaságok, azaz magánbankok.
Ha az állam (az államkincstár) nyomtat papírpénzt, annak semmiféle fedezete nincs az állam hatalmán kívül (ha lenne, akkor nem lenne rá szüksége az államnak) és csak azért és csak addig fogadják el, amiért és ameddig az adót e pénzjelekkel be lehet fizetni az államnak. Az állami papírpénz kibocsátásnak előbb-utóbb (inkább előbb, mint utóbb) mindent elsöprő infláció a vége. A mostani pénzügyi válság is elsősorban az amerikai kormányzat mértéktelen költekezésének (a hidegháborús fegyverkezés, mindenek előtt Reagan "csillagháborús" költekezései, az afganisztáni és az iraki háború költségei) és az ezt finanszírozó bankóprésnek köszönhető.
Ezzel szemben a jegybank a pénzt úgy hozza forgalomba, hogy hiteleket nyújt a kereskedelmi bankoknak. A kereskedelmi bankok nem hitelezhetnek a semmiből (ha ezt teszik, bűncselekményt követnek el) hanem csak a náluk elhelyezett betétek meghatározott részét hitelezhetik ki. A betétek másik részét, a kötelező tartalékot a jegybank számláján kell letétbe helyezniük. Így a kereskedelmi bankok mindenek előtt a jegybank hitelének a kötelező tartalékkal csökkentett részét hitelezik ki. Mivel a vállalatoknak (általában törvényileg kötelező módon) valamelyik kereskedelmi banknál folyószámlájuk van, azért a kihitelezett pénz hamarosan megjelenik betétként valamelyik kereskedelmi banknál. Ezt természetesen - visszatartva a kötelező tartalékot - ismét ki lehet hitelezni és normális esetben ki is hitelezik. A kötelező tartalék mértékét - a kötelező tartalékrátát - törvényi felhatalmazás alapján a jegybank írja elő. Könnyen kiszámítható, hogy ha például ez a ráta 10%, akkor a fenti hitelezési ciklus néhányszori fordulója után hozzávetőlegesen a jegybank által hitelezett összeg tízszerese kerül forgalomba hitelpénzként, ha 5%, akkor a húszszorosa. Ám bármekkora is a tartalékráta, a kötelező tartalékként letétbe helyezett pénz összege nagyjából meg fog egyezni a jegybank által kihitelezett pénz mennyiségével - így de facto olyan, mintha a jegybank nem is dobott volna a forgalomba pénzt - a forgalomban levő pénz mind a kereskedelmi bankok által nyújtott hitelekből származik. Így nem is áll fenn a fedezetlen papírpénz okozta infláció veszélye.
Mindebből látható, hogy a belföldi valuta kibocsátásában a külföldi hitelek mindaddig nem játszanak szerepet, amíg a gazdaság zárt, nincs külkereskedelme, és az állami költségvetés nem deficites.
Ha az állam többet költ, mint amennyit adó formájában beszed, akkor költségvetési hiány (deficit) keletkezik. Ezt többféle módon lehet finanszírozni.
Az egyik módszer, hogy az állam kötvényt bocsát ki és azt a jegybank felvásárolja. Az e célra kibocsátott jegybanki pénz ugyanúgy fog működni, mint a fentebb leírt állami kibocsátású papírpénz (kincstárjegy), azaz rohamosan inflálódni fog. Ám ezt a pénzt külsőleg lehetetlen megkülönböztetni a leírt módon a kereskedelmi bankoknak kihitelezett, majd a kötelező tartalék letétbe helyezésével visszavont - és így inflációt okozni nem tudó - jegybanki pénztől. Ezért a kötvény-finanszírozás nem okoz olyan heves inflációt, mint a direkt kibocsátású papírpénz, de mindenképpen felhígítja a hitelpénzt.
A másik módszer, hogy az állam külföldi hitelt vesz fel és a hitelbe kapott valutát-devizát eladja a jegybanknak. Ez rövidtávon kevésbé okoz inflációt, de hosszú távon kiszolgáltatottá teszi az ország fizetési mérlegét a külföldi valuta kamatának.
Az a bank, amelyik kamatmentesen ad hitelt az államnak, az degradálódik az állam bankóprésévé. Az ilyen hitel eredménye papírpénz, annak hajlamával a rohamos inflációra. A szocialista országok "jegybankjai", például az MNB pontosan ilyen bankok voltak. Egyébként a jegybank fogalmának csak a kétszintű bankrendszerben van értelme, ahol a jegybank képviseli az első szintet a második szintet jelentő kereskedelmi bankokkal szemben.
A tőke olyan pénz, ami befektethető a termelésbe, és ott - a munkások kizsákmányolása révén - értéktöbbletet termel. A vállalkozó, valamint a tulajdonos osztozkodnak ezen az értéktöbbleten. A vállalkozó kapja a profitot, a tulajdonos a kamatot. A profit nagysága függ az adott vállalkozó tehetségétől, hogy a megfelelő vállalkozási formába fektesse a tulajdonos pénzét, a kamat viszont a tőke általános értékesülési feltételeitől függő, többé-kevésbé fix arányban van a befektett tőkével - e fix arányt (ami a feltételek változásával természetesen változik) nevezik kamatlábnak.
A klasszikus bankok szolgáltatást nyújtottak a vállalkozóknak - helyettük gyűjtötték össze a szükséges tőkét - ezért a vállalkozók elfogadták azt, hogy a bank a nekik nyújtott hitelért magasabb kamatot számít fel, mint amennyit a nála elhelyezett betétek után fizet. A kettő közötti különbség a kamatrés, a "marzs", amiből a klasszikus bankok nyeresége származott - innen látható, hogy a bankok is a termelő tőke által kitermelt értéktöbbletből részesültek. A mai világban a helyzet sokat változott.
A mai bankok elsősorban nem a kamatrésből, hanem főképpen a különböző jutalékokból és mindenek előtt a tőzsdei spekulációkból, az államkötvényekkel folytatott spekulációból élnek.
Nem gyanús, hogy a Kádár-rendszerből disszidált, a rendszerrel szemben legkeményebben harcoló ellenséges szervezetnél dolgozó úriember elméletével akarják sokan megvédeni a Kádár-rendszert?
Dr. Drábik elméletének az a célja (Marx mondaná: "nem biztos, hogy tudja, de teszi"), hogy diszkreditálja a marxi tőkeelméletet (amit előbb képmutatóan feldicsér), misztikus, pszeudó-antiszemita mázba burkolva azt bizonygassa, hogy a munkásoknak csak a szabadkőműves ("mason-zsidó") összeesküvő, hazátlan pénzoligarchia az ellensége, a hazai termelő tőke hovatovább inkább a barátja, munkaadója, jótevője, akinek a mason-zsidó összeesküvők ugyanúgy ellenségei, mint a munkásoknak. Lényegében hasonló mesét (még jobban óvakodva az antiszemita felhangoktól) duruzsol mostanában a Fidesz-ellenzék is, és ehhez kontrázik lelkesen a Magyar Kommunista Munkáspárt is (őszinte sajnálatomra).
Egy pillanatig nem gondoltam hogy ezt a mason-zsidó összeesküvéses maszlagot Drábik úr találta volna ki - Dunát lehet rekeszteni az ezzel foglalkozó (szenny)irodalommal. Ő csupán óvatosságból meglehetősen ügyesen és látványosan kihagyta belőle a zsidókat - akiket szükség esetén mindig vissza lehet oda rakni. Mert az antiszemitizmushoz, rasszizmushoz nincs szükség zsidókra. Hogy ki a zsidó, azt úgy is a rasszista fogja eldönteni.
Drábik úr hadovája aljas, munkásellenes és mélységesen szakszerűtlen.
Az állam soha nem ok nélkül nyomtat pénzt, működteti a bankóprést. Akkor teszi ezt, ha nincs pénze, de nagyon kéne neki - mint egyébként bármely pénzhamisító. Mire kell az államnak sürgősen sok pénz? Háború folytatásához, erőltetett iparosításhoz, fegyverkezési versenyhez stb.
A valódi pénz (erről olvashatsz Marxnál, aki nagyságrendekkel megbízhatóbb forrás, mint az őt csepülő Drábik úr) valamilyen közkedvelt és saját értékkel bíró áru (általában az arany, ezüst), vagy olyan fizetési ígérvény, amit valódi termelés céljára nyújtott hitel visszafizetésére adtak ki. Ennek mechanizmusát írtam le néhány sorral korábban.
Az állam. amikor pénzt nyomtat, akkor pénzt hamisít. Ennek a pénznek az elfogadását az állami erőszak garantálja, de azt már nem, hogy arra a piacra, ahol állami hamispénzzel akarnak fizetni a vevők, az eladók árut vigyenek ki. Amikor az állam az erőszakot közvetlenül az áru kikényszerítésére használja, akkor nincs szüksége pénzre, ilyenkor nem pénzt hamisít, hanem rekvirál, azaz rabol. Általában politikai okai vannak annak, hogy az állam - ha már muszáj erőszakot alkalmaznia - szívesebben hamisít pénzt mint rabol. Kevésbé válik ellenszenvessé. Ha tehát az állam hamispénzt (bankópréssel nyomott kincstárjegyet) dob a piacra, akkor az áruk vészesen kezdenek eltűni a piacról, és az ott maradók ára rohamosan nőni kezd - ez a klasszikus infláció. Ennek semmi, de semmi köze nincs ahhoz, hogy hazai vagy külföldi kézben vannak a termelési eszközök.
A kis- és középvállalkozó valóban (pénztőke)tulajdonos is egyben, akkor nincs szüksége hitelre, tehát nem is kell osztozkodnia senkivel (saját magát kivéve). Egy jó vállalkozó azonban ilyenkor is szétbontja az általa megszerzett értéktöbbletet profitra és kamatra - már csak azért is, hogy ellenőrizze, nem járt-e volna jobban, ha a pénzt egy másik vállalkozónak kamatra kölcsön adja.
A kamat tehát (amit a Drábik úr által plagizált irodalom a szabadkőműves(-zsidó) összeesküvés leggonoszabb fegyverének tart) nagyon is hasznos eszköz - a segítségével ítélhetjük meg, hogy egy vállalkozás kellően hatékony-e? Ha a vállalkozás nyeresége kisebb, mint a befektetett tőke kamata, akkor az egy rossz vállalkozás, amibe nem szabad erőforrásokat fektetni, mert az csupán elfecsérli azokat. Amennyiben a szocialista "tervgazdaságban" a vállalatoknak nyújtott hitelek kamatmentesek voltak (vagy csak valami, a piactól teljesen elszakított névleges összeg volt a kamat - ami lényegében ugyanaz) éppen ettől az értékelési lehetősségtől fosztották meg a vállalatokat és emiatt (is) vált a szocialista "tervgazdaság" versenyképtelenné a tőkés piacgazdasággal szemben.
Csak az érdekesség kedvéért jegyzem meg, hogy Adolf Hitler és Szálasi Ferenc kedvenc ostorozandó kifejezései közé tartozott a "kamatrabszolgaság"
Az igazi osztályellentét tehát nem a kamatszedő (mason-zsidó) "bankkaszt" és a derék kis- és középvállalkozók között van, hanem továbbra is a tőkés termelési mód haszonélvezői, a mindenféle tőkés vállalkozó és tulajdonos csoportok között egyfelől, és a de facto a saját munkaerejét áruba bocsátó dolgozók között (az utóbbiakhoz hozzátartoznak a bérből és fizetésből élők mellett az alapvetően saját és családtagjaik munkaerejére támaszkodó kisvállalkozók is - a középvállalkozók a barrikád másik oldalán állnak).
A bűnös maga a „tőkés rend”, de a rendszer bűnét kivetíteni a tőkésekre könnyen így vagy úgy fajelméletbe, rasszizmusba torkolhat.
Hiszen József Attila azt írta:
"Ejh döntsd a tőkét, ne siránkozz!"
és nem azt, hogy:
"Üsd a tőkést, ne siránkozz!"
Ideje lenne megérteni a különbséget.
Phoenix-Red Star – kommunista.net
Néhány pont
"Lényegében hasonló mesét (még jobban óvakodva az antiszemita felhangoktól) duruzsol mostanában a Fidesz-ellenzék is, és ehhez kontrázik lelkesen a Magyar Kommunista Munkáspárt is (őszinte sajnálatomra)."
Ez így félreérthető - az eredeti hozzászólások 2010 előttből valók. Ma ez a mondat (ha nincs utalás az eredeti dátumokra) csak így elfogadható:
"Lényegében hasonló mesét (még jobban óvakodva az antiszemita felhangoktól) duruzsolt az előző ciklusokban ellenzékben a Fidesz is, és ehhez kontrázott lelkesen a Magyar Kommunista Munkáspárt is (őszinte sajnálatomra)."
"A kis- és középvállalkozó valóban (pénztőke)tulajdonos is egyben, akkor nincs szüksége hitelre, tehát nem is kell osztozkodnia senkivel (saját magát kivéve)."
helyesen
"Ha a kis- és középvállalkozó valóban (pénztőke)tulajdonos is egyben, akkor nincs szüksége hitelre, tehát nem is kell osztozkodnia senkivel (saját magát kivéve)."
Óriási különbség!
Ezeket feltétlenül ki kellene javitani.
Munkások Újsága
Köszönöm. Jövő hét közepén küldöm a közlésre szánt cikket, szerző, interjúalany hozzájárulása nélkül semmit sem közlünk.
Kalmár Szilárd