Kísért a német császár szelleme



A címben foglalt szereplő,II.Vilmos német császár mintegy nevét adta egy olyan hatalmi-diplomáciai iskolának,amely a hatalomittasság tudatában az adott körülmények figyelmen kívűl hagyásával tesz meggondolatlan kijelentéseket vagy külpolitikai lépéseket-ezen stílusnak később beláthatatlan következménye lett,azonban az ilyen és ehhez hasonló logikának világszerte, így az általam tisztelt Hofi szófordulatával élve kis hazánkban is,számos követői akadnak-különösen a rendszerváltást követő nyugatorientált tőkés kormányok vezetői körében.
A világszerte éles sajtóvisszhangot kapott magyr-örmény ellentét is az ilyen meggondolatlan lépésnek az egyenes következménye. Ha magánemberként kívánom elemezni a dolgot,akkor azt mondhatnám,hogy már amiatt is megdöbbentett a hír,mivel a diplomáciai kapcsolatokat még a Ceausescu-diktatúra alatt Romániával se szakítottuk meg,nemhogy az örményekkel,ráadásul jómagam minden negatív tendencia,kilátástalanság és rossz hír mellett is bíztam abban,hogy a XXI. században talán ilyen nem történhet meg-azonban be kell lássam, tévedtem. A befelé abszolút kifelé szolgalelkű gondolkodásmód gyümölcse beérett. Hazánk és az uniós tagállamok,de főleg magyarhon tele van hoppmesterekkel,ceremóniamesterekkel,udvari szóvivőkkel és ilyen-olyan kiszolgáló személyzettel,akik a jenkik és a nyugati imperializmus lakájai,nekünk befelé meg azt iparkodnak demonstrálni,hogy ők a janik.
Ezen igazából nem lehet csodálkozni,minek utána napjainkban inkább a szép magyarosan celebnek nevezett emberek kultúráját éljük-ahhoz pedig nem kell különösebb tudás,felkészültség,ne adj Isten hozzáértés.Létrejött manapság egy rahedli ál-szakma,amelyek úgy semmitmondók,ahogy vannak és nem lehet velük különösebben elhelyezkedni,de aki ezzel jókor jó helyre bejutott,az elvan ezzel akár élete végéig. Miért írtam én le mindezt? Azért,mert azt szeretném ezzel érzékeltetni,hogy a rendszerváltás óta a hozzá nem értés a divat,na meg a semmitmondó látványosság. Ha valaki jó arc és a tőkés körök látnak benne fantáziát,akkor akármi is lehet belőle,diplomatától kezdve celebig akárki. Nem kell feltétlenül tapintatosnak se lenni,talán az illető ország vagy országok szokásaival se tisztában lenni. Legalábbis ezt sugallja az Örményországgali kapcsolat-megszakítás.
Másrészt elsősorban így ilyen meggondolatlanul általában azon országok vezetői cselekszenek-innen a rátarti német császárra hivatkozás-amelyek bizonyítási kényszerben szenvednek és mindenáron meg akarják mutatni,mennyire erősek,mennyire uralják a terepet,mennyire jobban tudnak mindenkinél mindent.Nem véletlenek az európai hatalmasságokkal való időnkénti összezörrenések sem,mivel akik hatalmat kaptak,azok azokról is iparkodnak megfeledkezni,akiknek részben köszönhetik azt-a magyar komprádor burzsoázia úgy érzi,a multinacionális burzsoáziával szembeszállhat,majd a végén szépen meg is hunyászkodik. Mindenesetre sokan úgy érzik,akármit meg lehet tenni,csak magyarhon létezik,amely lassan a sikereknek köszönhetően erősebb lészen,mint valaha,így nem kell holmi népekkel meg világhatóságokkal törődnie-ha a tévedést mérni lehetne,az már a világűrt súrolná.
Namármost a diplomácia két legfontosabb alappilléren nyugszik,ám annak művelése ennek ellenére nagy felkészültséget és körültekintést igényel. Ezen két alappillére a béke megőrzése és a kultúrális, nemzetközi gazdasági stb. diplomáciai kapcsolatok ápolása,erősítése. Az ENSZ Alapokmányában is benne van,hogy mindennemű konfliktust tárgyalások útján kell rendezni és iparkodni kell azt megelőzni-ezutóbbi hazánk részéről nem történt meg. Igaz,hogy ilyenkor könnyű kibickedni,attól függetlenül azonban tény:még a leghétköznapibb ember is ma már rengeteg infóhoz hozzáférhet főleg a világhálón. Tájékozódhat,mely országokban mire érdemes odafigyelni,mit nem tanácsos cselekedni és így tovább.Ez hazánk vezetői részéről elmaradt. Nem jártak el kellő körültekintéssel,nem vették figyelembe a másik nép érzékenységét, a helyzet súlyosságát és kínos mivoltát. A kialakult helyzet ezen fentebb említett tényezők egyenes következménye.
B.Deák András