Kommunizmus mikor?



A kapitalizmus először az itáliai városállamokban alakult ki a XIV-XV századokban. Ez volt az úgynevezett "mediterrán kapitalizmus". Az ellenreformáció ezt a kapitalizmust szinte nyomtalanul eltüntette. Azután három évszázaddal később megszilárdult a Németalföldön (Hollandiában és Belgiumban) illetve Angliában a kapitalizmus, amely a mai napig - ezer meg ezer átalakulással - fennáll.
Már csak az analógia kedvéért is, miért lenne kizárt, hogy az 1990 körül megbukott rendszerek csak valamiféle "mediterrán szocializmusok" voltak, és az életképes szocializmus még csak ezután fog születni.
Mielőtt a három évszázados szüneten kezdenél humorizálni, egy kicsit számoljál. A feudalizmus valahol a Római Birodalomban kezdett kialakulni, amikor a rabszolgaságot kezdte felváltani a jobbágyság. Aztán a korai feudalistáknak is 456 utántól jelentős szünet egész az ezres évekig.
Tegyük most azonban az egyszerűség kedvéért a feudalizmus első megjelenését Krisztus állítólagos születésének évére. Akkor a "mediterrán kapitalizmus" 1300 valahány évnyi feudalizmus után jelentkezett, majd újabb 300 év múlva a kapitalizmus új formái végleg megszilárdultak. Az első "mediterrán" szocialista forradalmak (a Párizsi Kommün, illetve az orosz szocialista forradalom) hozzávetőlegesen 200 évnyi kapitalizmus után jelentkeztek. Tehát a sikeres szocializmus arányosan (200/1300)*300~70 év múlva várható. Mivel az események szemlátomást gyorsulnak, ezért ennél jóval rövidebb idő sem elképzelhetetlen.
Életképes szocializmus
1990-ben a szocializmust felváltotta a kapitalizmus. Egy fejlett társadalmi rendszer helyébe egy kevésbé fejlett lépett. Ebben a reakció számára az nagyon rossz hír, hogy az ilyen állapot a világtörténelemben (de a hazaiban sem) soha nem bizonyult tartósnak. Csupán a francia példára szeretnék hivatkozni. A francia forradalom után 23 évvel (Napóleon legyőzése után) 1815-ben visszaállították a feudalizmust. 1871-ben pedig kitört a Párizsi kommün. Tehát semmi sem lehetetlen.
Szocializmus tàgabb értelemben
THM ezt irja: "A „létező szocializmus” (és ezen én ma már nem pusztán a keleti tömb, a szovjet rezsimek változatát értem, hanem a nyugati szociáldemokráciát és a harmadik világbeli, „fejlesztő”, baloldali/katonai etatizmusokat is) a proletariátust a tőkés rendszer (az árutermelő és bérmunkarendszer) belső elemének tekintette, amelynek a gazdasági, szociális és rendelkező részhatalma, ha eléggé megnövekszik, szocializmussá nő."
Csakugyan; és nem lenne helyes egyszerûen lesöpörni, mert sok vonatkozàsban beillenek a "létezôbe".
Azonban màra a 30 évvel ezelôtt megindult folyamat elôrehalad, a tôke vàlsàgànak megoldàsàra inditott ellenforradalma felgyorsult, ma màr magàt a munkaerôt tàmadja, teszi tönkre. Igencsak aktuàlis a "barbàrsàg vagy szocializmus" kérdése!
A kommunizmust, az
A kommunizmust, az evolúció söpörte ki a történelem szemétdombjára.
Figura
Kommunizmus + Evolúció
Gyanítom, hogy olyan messze van a témától a barátunk mint egy ötödikes a differenciál számítástól :)Kererere
Rossz helyen próbálkozik, faszikám....
Nem tudom, egyáltalán tudja-e, hogy mi az az evolúció, és van-e fogalma arról, hogy mi a kommunizmus?
Mert ekkora óhéber baromságokat nemigen lehet ép elmével kitalálni.
Tovaris
Tovaris Tovaris!
Most (szinte) nincs moderálás - hát moderáld magad! Ráadásul miért akarsz magadnak ilyen csökevényes nemzőszervet?
Mondtam valami
Mondtam valami rosszat?
Tovaris
Engem pl érdekelne,
hogy hogyan gondolja. Ha leírná, helyettesíthetné mára a kabarét.
Marci
Talán a Thürmer sajtótájékoztatóját lesd meg a red-hep-en!
Sorold fel légyszíves mi az amivel nem értesz egyet!Szánj rá annyi időt!Meg fogsz lepődni,hogy hány magyar álmodik egy kommunista világról magyarban!Itt a linkje:http://red-help.net/Thurmer-Gyula-Szolnokon-tartott-sajtotajekoztatoja
Álmodik a nyomor.
’’hogy hány magyar álmodik egy kommunista világról magyarban’’
No látod ezek a tények.
Figura
Amúgy mi motivál téged hogy erre a weblapra írogass?
Ezektől az egymondatos kijelentésektől jobban érzed magadat?Elégedett vagy?Úgy gondolod,hogy majd meggyőzöl valakit?
Csak kiváncsi vagyok,mert sosem bírtam érteni az ilyen embereket.
Motiváciom
Tévedésben vagy én nem akarok meggyőzni senkit, és nem szeretnék senkit meg bántani hitétében. Nem igaz az állításom? Cáfold meg normálisan. Nem provokálni akarok, de nem látom a kommunizmus. A lehetőség adott volt, a hajó elment. Írhatom, hogy remélem, majd eljön újra és milyen jó lesz, de ettől a tények nem változnak.
Figura
Ez a szöveg a kommunizmus
Ez a szöveg a kommunizmus fogalmáról alkotott világméretű tudatlanságról tesz tanúbizonyságot.
Valamit úgy tagadni, hogy egyetlen konkrét marxista művet nem ismer valaki, az a butaság és az önteltség csimborasszója.
Nemsokára észreveszi az Ön és a vitapartnerei között tátongó hatalmas tudásbeli szakadékot, amit csak hosszú, kitartó tanulással lehet áthidalni....
Tovaris
Tudod az úgy szokásos,
ha valaki állít valamit, neki kell bizonyítíni. De már az állításnál probléma van: nem nagyon érthető, hogy tulajdonképpen mit is állít.
Ami a lehetőséget illeti: Ahol a szocializmus megvalósítását megkísérelték, ott a termelőerők nem voltak ehhez elég fejlettek. Viszont ahol elég fejlettek voltak ott nem jutottak el a szocialista forradalomig. Azonban a "hajó nem ment el", mert a naponta látjuk azt, hogy a fejlett világban a kapitalizmus nem biztosítja a termelőerők optimális és humanista kihasználását. Ezért azután a civilizáció túlélése megköveteli a szocializmust.
Marci
A probléma az, hogy ...
... a cikk, amihez röviden, de velősen hozzászóltál éppen azt a cáfolatot tartalmazza, amit most számonkérsz. De valószínűleg a cikknek csak a címét olvastad el.
Az Figuràt fogja!
Figuràt fogja!
Nagyon
remélem!
Érdekes cikk az 196o as évekből
"Hogyan éljünk 2000-ben" - olvasmányos cikk 1960-ból
Az 1960-as években a Pajtás újságban megjelent egy cikk "Hogyan éljünk 2000-ben?" címmel.
http://kuruc.info/r/22/90159/
A "Pajtás" újság kis gyerekeknek íródott
Persze el kell ismerni, hogy a kurucot olvasó felnőttek színvonala nemigen haladja meg egy kisdobos szintjét.
Nem a kommentelőnek, hanem a többi látogatónak írom: A jövő jóslása nehéz ügy, még ha tisztán tudományos/technikai területre korlátozzuk is magunkat. Erről nagyon érdekesen ír Arthur C. Clarke a "Profiles of the Future" (A jövő körvonalai) című könyvében.
Például: az angol "Királyi Csillagász" kimutatta, hogy rakétával nem lehet a Holdra repülni. És megérhette a Holdra szállást.
Marci
Az írás álságos naivitása mögött
látni kell a szörnyű elveket, amiket akkoriban a gyerekek fejébe vertek. Mennyivel szebb, igazabb eszmékre okítja ma az iskola, a társdalom a felnövekvő nemzedéket. Szerencsére az a szörnyű kor már mögöttünk van.
Na, ezt nem kellett volna mondania
Mivel kapcsolatom van a ma oktatásával, határozottan cáfolhatom, hogy a ma iskolája nagyon sokban ordas, hazaáruló dolgokat oktat - amelyben reinkarnálja a legsötétebb Horthy-korszak emlékét.
Tovaris
Nem cáfolhatod, ...
... hanem állíthatod - a többi stimmel.
Hát igen
Mennyire visszataszító elvek a "szabadság, egyenlőség és testvériség. Mennyivel szebb eszme a kizsákmányolás, az ember embernek farkasa. És nem is olyan unalmas: emberek ugrálnak ki a 10. emeletről, fagynak halálra télen. És milyen szép karacsonyi hangulatot áraszt, amikor a Blahán az ingyen levesért hosszú sorban állnak a családok.
Az elv az, hogy
Az elv az, hogy kistestvériesen legyen a meló és a pénz is elosztva. Ami ma sem hangzik butaságnak, ugyanis ha perpillanat ebben az országban is mindenki dolgoznak csak 5 órát naponta már semmi gondunk sem lenne. Se IMF se adósság se semmi..
Ám ezzel szemben ma jobbos kurzus van, így akik robotolnak azok 16-18 órákat hajtanak, miközben a te jövedelmedből is Csányi Sándor OTP vezér sokszázholdal birtokain immár libériás inasokat tart. Mert ugye ami megteremtődik sincs kistestvérisesen elosztva..
Hajrá, csak így tovább - még keveset kerestek terajtad (is)!
Mikor is lesz kommunizmus?
Mikor is lesz a kommunizmus? A marxista társadalmi formák elmélete szerint minden előző osztálytársadalom átmenetekkel lépett a fejlődés magasabb fokára az ősi kis kommunista közösségektől kezdve. Ugyanakkor ezek az átmenetek egyre kevesebb történelmi időt követeltek meg.Viszont a fejlődés spirális vonalán a kapitalizmusról a kommunizmus alsó fokára, azaz a szocializmusra való átmenet nagy valószínűséggel több időt követel meg több okból is.Ilyen aspektusból nem árt emlékeztetni Marxnak az írásaira, melyben ezt az átmenetet hosszú vajudás-ként prognosztizálta, csak ugye a forradalmi türelmetlenség,és legfőképpen az elméleti silányságuk miatt eme figyelmeztetést már a sztálinisták elvetették, igy nem véletlen volt az, hogy Sztálin az 1952-ben irott tankönyvben a nem létező szocializmust árútermelővé léptette elő, igaz csak a "fogyasztási cikkek tekintetében.A marxista kritériumok szerint "a szocializmus" sem létezett csak egy az átmenetben megrekedt, és eltorzult forradalami kísérlet zajlott le 1917-től 1990-ig, amelynek egy része néhány országban megmaradt /Kína, Vietnam ,Kuba.!
Következésképpen a kommunizmus bűneiről szóló szövegek is cáfolják a lényegre vonatkozó igényt.A forradalmi átmenetnek persze megvoltak a maga áldozatai, hiszen az áttörés a prekapitalista , és főként feudális jegyekkel erőteljesen terhelt országokban vette kezdetét, ahol az elmaradt polgári -kapitalista fejlődést is pótolni kellett.Lehet számolni, mennyi áldozatba is került mondjuk az angol polgári forradalomtól kezdve a kapitalizmus kifejlődése a gyarmati népírtásokat is beleszámítva.Ez kb :150-250 éves lemaradást jelentett európai szinten. Teljesen nyílvánvaló, hogy egy ilyen léptékű, és belső-külső ellenmondásokkal terhelt átmenetben nagyobb a valószínüsége az osztályharc éleződéseinek.A valós demográfiai adatok azonban nem támasztják alá a nemzetközi jobboldal által harsogott áldozatszámot. A szocializmus -kommunizmus nem volt hanem lesz, no perze nem a magyar vadkapitalaista mocsárvilágról startolva.Ehhez itt nálunk még meglehet egy pótkiadású polgári forradalomra is szükség lehet, sőt máshol is, mert a volt szocialzmust célzó országokat egy történelemi hárafelére száműzték, egy újabbkori feudálkapitalista,újgyarmati szintre a Nyugat tőkés vértesei.
Az osztályharc fontos kelléke a kommunizmusnak
A kizsákmányoláson alapuló osztálytársadalmakban a kibékíthetetlenül ellentétes érdekű osztályok harca a hatalomért, a megtermelt javak elsajátításáért. Valamennyi ilyen társadalomnak az osztályharc a legfőbb hajtóereje. Az osztályok kibékíthetetlen ellentétében az új termelőerők és az elavult termelési viszonyok konfliktusa jut kifejezésre, s ezt a társadalmi forradalom, az osztályharc legmagasabb formája oldja meg. Továbbá osztályharc folyik a korábbi és a későbbi társadalmi forma uralkodó osztályai között is, ennek eredménye végül a fejlettebb forma megszilárdulása és az azt képviselő osztály győzelme. Az osztályharc a társadalom gazdasági, politikai és ideológiai területére egyaránt kiterjed. Kiterjedése és erőssége elsősorban az adott osztály fejlettségi fokától függ.
A volt államszocialista társadalmak nem voltak tökéletesek politikai téren sem, de ez csak másodlagos volt a gazdasági hátrány mellett. A szocializmus a kapitalizmus gazdasági legyőzését tartotta fontos célnak, ami végül is a bukását okozta. Ma már világosan látható, hogy a kapitalizmus a profit és a piac által gerjesztett gazdálkodása csak az emberiség életterének rovására "fejlődhet", én nemsokára nincs tovább. A szocialista gazdaságnak majd nem a mindenáron való, felesleges, pazarló termelést kell hajszolnia, hanem az emberi szükségletek valós kielégítését. Természetesen ehhez meg kell változtatni kell az emberek szemléletét, és legalább azt kell elérni, hogy az emberek ne vágyjanak olyan dolgokra, amire tulajdonképpen nincs is szükségük. Felesleges, anyag- és energiapazarlás. Ráadásul drága is.
Az ember sok mindent meg tud csinálni a saját környezetében maga is, ha van rá alapanyag, szerszám, nem kell feltétlenül mindent iparilag gyártani. Az egyén kreativitását és kibontakozását kell segíteni, nem a felesleges fogyasztást.
A fogyasztói társadalom az emberiség testi és lelki elkorcsosodását idézi elő.
Tovaris
Kommunizmus mikor? És hol?
Végleg marxista lett a Wall Street
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=946223
*
„Az osztályharc fontos kelléke a kommunizmusnak”
re
Az utolsó hozzászólónak!Szó sincs róla, hogy a fasiszta rendszerek angyali képződmények lennének, ill. lettek volna. De ami tény, az tény, ez pedig a következő: többen haltak meg náci táborhoz hasonló szörnyű körülmények között emberek-munkások is- kommunizmus címszó alatt, ami a mai napig is előszeretettel került téma.
Számháború és valóság
"De ami tény, az tény, ez pedig a következő: többen haltak meg náci táborhoz hasonló szörnyű körülmények között emberek-munkások is- kommunizmus címszó alatt"
Ez nem tény, hanem többrendbeli hazugság.
1) A "kommunizmus" áldozatai közé beleszámítják a nagy éhínségek áldozatait. Sietek megjegyezni, hogy én a "kommunizmus"-t nem azért raktam idézőjelbe, mint az elvtársaim. Szerintem teljesen felesleges szembemenetelni a közbeszéddel, és tudomásul kell venni, hogy a közbeszéd a szocialisztikus kísérleteket nevezi "kommunizmusnak". Nos az ennek a "kommunizmusnak" felrótt áldozatok nem mind a "kommunizmus" áldozatai, és amennyiben azok, igen jelentős részük nem a "náci táborhoz hasonló szörnyű körülmények között" váltak áldozatokká. Ez elsősorban vonatkozik az éhínségek áldozataira.
A "kommunizmus" áldozatai közé sorolják az 1918-21 évi polgárháború áldozatait, köztük a nagy éhinségek áldozatait. A polgárháborút a fehérek robbantották ki, és így a az áldozatok legalább feléért őket terheli a közvetlen felelősség. Ám az ezekben az években pusztító éhínségekért teljes egészében őket terheli a felelősség, mert nem a polgárháború alatt, hanem már a világháború alatt is a parasztság zömét a frontra vitték, és így a mezőgazdasági termelés katasztrofálisan visszaesett. Éppenséggel Leninék a NEP bevezetésével vetettek véget az éhínségeknek Az ukrajnai és a kínai éhínségekért valóban a "kommunizmus" a felelős. Ám ezek nem hasonlíthatók a náci lágerek szörnyűségeihez Sokkal inkább a gyarmatosítók (elsősorban a Brit Birodalom) által gerjesztett indiai és afrikai éhínségekhez hasonlíthatók, amelyek áldozatainak száma is összevethető a "kommunista" éhínségekével. Vagyis a "nem náci" kapitalizmus tömeggyilkosságairól nem kevésbé hallgatnak (egy fenét, sokkal jobban hallgatnak), mint a "kommunizmus"-éiról.
2) Ami a lágereket illeti.
1918-tól 1989-ig (azaz 70 év alatt!) a KGB titkos irattárainak feltárt anyagai alapján a GULAG táboraiban kb. másfél millió ember pusztult el. Legyünk nagyvonalúak! Tegyük fel, hogy a tradicionálisan hanyag orosz nyilvántartások csak a tényleges áldozatok felét tartalmazzák - akkor az áldozatok száma kb. három millió.
A nagy számháború mai hősei sikeresen farigcsálják le a nácizmus áldozatainak számát és ma éppen ott tartunk, hogy Auschwitz áldozatainak számát alig egy millióra becsülik - dacára annak, hogy Rudolf Höss a láger parancsnoka a varsói pere során vitába keveredve a vád képviselőjével kijavította annak patetikus felkiáltását "az Ön által irányított lágerban több, mint három millió embert pusztítottak el!" - "csak két és fél milliót". De hát maradjunk az egy milliónál. Ez csak Auschwitz. A többi táborokkal együtt az áldozatok száma a megszállt szovjet területek nélkül a legszűkebb számítások szerint is három millió. A megszállt szovjet területeken csak a legyilkolt zsidók száma eléri a másik három milliót, és akkor a "partizánvadászatok" (valójában megtorló terror - falvak felégetése, túszok lemészárlása stb.) "eredményeit" nem számoltuk bele. Összességében a nácik által tervszerűen legyilkolt civilek és hadifoglyok száma legalább hat-hét millió ember. Mindez 1939-től 1945-ig, nem egészen hat év alatt! - a háború előtt a náci koncentrációs táborokban néhány ezer ember pusztult el.
Úgy, hogy az egyébként elég értelmetlen számháború sem igazolja az állítást, hogy a "kommunizmusnak" több áldozata volt, mint a náciknak. És ismeretes, hogy Dachau, Treblinka, Majdanek, Auschwitz csak kísérleti üzemek voltak - ha feltesszük (de meg nem engedjük) hogy a háborút a nácik nyerik meg, akkor azok átvéve a GULAG táborait és azokat átállítva a kifejlesztett náci szabványokra, sok százmillió "alsóbbrendű" embert pusztítottak volna el ipari méretekben. Ezzel szemben a GULAG fentebb említett három millió körüli áldozatainak túlnyomó többsége 1928 és 1953 között halt meg, 1953 után a halálos áldozatok száma rohamosan csökkent, a hatvanas évektől kezdve a lágerek (amelyek hagyományosan a cári idők óta az orosz büntetés végrehajtás intézményei voltak, és azok ma is) halálozási aránya semmivel sem volt rosszabb, mint például az USA büntetés végrehajtási rendszeréé.
3) Egy adalék.
Karig Sára, a kitűnő műfordító koholt vádak alapján raboskodott 1947-től 1953-ig a sarkköri Vorkutában. Itt kezdetben bányában dolgozott, ahol megrokkant az egészsége (egy náci táborban ekkor a gázkamra következett volna) - több operáció után könnyebb munkára vezényelték - a láger könyvtárainak könyvkötészeti műhelyébe került. Itt a könyvtárakban tanult meg oroszul és más szláv nyelveken, Dosztojevszkijt, Csehovot, Sevcsenkót és más klasszikusokat olvasva.
Auschwitzban is volt könyvtár, ahol a mintaszerűen viselkedő német nemzeti rabok (és csak ők!) néhány percig, maximum fél óráig olvashattak. A könyvtár állományába kizárólag a Mein Kampf (Adolf Hitler) és a Huszadik század mítosza (Alfred Rosenberg) kötetei tartoztak.
Azt hiszem, hogy ez sokkal lényegesebb különbség, mint a számháborús becslések.
1.Én úgy tudom hogy a NEP
1.Én úgy tudom hogy a NEP alatt is sokan (milliós nagyságrendben) éhen haltak.
(Az angol wikipédián olvastam.)
2.A kínai és ukrajnai éhezéseket is jelentősen befolyásolták bizonyos természeti katasztrófák(például rossz időjárás vagy rovarinvázió),illetve a szellemi és anyagi termelőerők (káderhiány és a produktivitás alacsony szintje) visszamaradottsága,ami a gyarmati múltból fakadt.
3.Különösen azért képmutató ez nyekergés az állítólagos "100 millió" halottról mert például a Gulagban meghalt emberek jelentős része (hacsak nem a túlnyomó többsége) ellenzéki kommunista volt.Recskre is sok pártbeli ellenzékit és szociáldemokratát internáltak. Akik meg előszeretettel hangoztatják a "100 millió halott" szöveget rendszerint mind jobboldaliak.Pont az ellenzéki a kommunistákat sajnálják ennyire?
Az orosz Wiki-ben
nincs szó a NEP alatti éhínségekről, s bár angol nyelvtudásom igen sok kívánni valót hagy maga után, nekem úgy tűnik, hogy az angol szócikk nagyjából ugyanaz, mint az orosz (ha tévednék, kérlek idézd ide azokat a mondatokat - angolul, természetesen - amelyekből ezt vélted kiolvasni). Az orosz szöveg - nem meglepő módon - nagyjából ugyanazt állítja, mint én, hogy tudniillik az éhínség és a belőle fakadó lázadások legyűrésére javasolta Lenin a NEP bevezetését.
Az ukrajnai és a Nagy Ugrás idején volt kínai éhínségek egyértelműen a bűnös politika eredményei voltak (kollektivizálás a SZU-ban, "népi kohók" és egyéb nyalánkságok Kínában). Azt azonban erősen kétlem (sőt határozottan tagadom), hogy az ukrajnai éhínség Sztálinék tudatosan megtervezett genocídiuma lett volna. Ellenkezőleg, itt is a sztálinizmus egyik legjellegzetesebb vonásával találkozhatunk - igen kiélezett formában: a szükségből (itt a súlyos hiba felismeréséből) való erény kovácsolása. Az erőszakos kollektivizálás és a kuláküldözések szétzilálták a mezőgazdaságot (nem csak Ukrajnában volt éhínség, hanem például a túlnyomóan német telepesek által lakott Volga-vidéken, vagy a Don mellett - Solohov erről írta az irodalmilag nagyszerű, politikailag mélységesen aljas "Feltört ugar" című regényét - is) és ez törvényszerűen vezetett éhínséghez. Azonban Sztálinék az éhínségeket arra használták, hogy rájuk hivatkozva bekeményítsenek, és immár polgárháborús viszonyokat teremtve folytassák az erőszakos kollektivizálást és a kulákoknak kikiáltott közép-parasztság represszióját. Ezért nem egészen igaz az az állításod sem, hogy "a Gulagban meghalt emberek jelentős része (hacsak nem a túlnyomó többsége) ellenzéki kommunista volt". Igen jelentős részük éppenséggel a "kuláktalanítás" folyamán került a lágerekbe. Persze kommunista is volt szép számmal - valószínűleg több, mint fehérgárdista. Hogy csak a Nagy Terror főállamügyészét, a "beismerés a bizonyítékok királynője" bölcsesség kiötlőjét, Andrej Visinszkijt említsük, aki 1917 nyarán az Ideiglenes Kormány moszkvai prefektusaként elfogató parancsot adott ki Lenin és Zinovjev ellen.
Szerintem ez nem így történt.
Az éhezések okain hosszasan lehetne vitatkozni. Az éhezések egy része valójában meg sem történt, más részük az időjárásra, az örökölt elmaradottságra, a régi viszonyok továbbélésére és részben a helyi szervek inkompetenciájára vezethető vissza. Gazdaságpolitikai hibák is voltak, bár én inkább modernizációs kényszerekről beszélnék.
Javasolt irodalom: Ludo Martens: Un autre regard sur Staline
Oroszul is elérhető Запрещённый Сталин címen.
Grover Furr amerikai történész is hasonlókat ír, nagyon sok forrásfeldolgozással. Martens erősen elfogult, Furr viszont amerikai tudós, távolságot tart a témától. Néhány művét kiadták pár éve oroszul, ha lehet ezen az oldalon (?), majd ajánlok torrentet... Persze a KPRF politikai tőkét kovácsolt belőle, s a szerző egyes kételyeit elhallgatja. Sztálin nem volt makulátlan ember, de szerintem a tömeggyilkos kirajzolódó képe is hamis.
(Tudom, hogy jól tudsz oroszul, azért ajánlom, engem az oroszul olvasás 10 oldal után piszkosul lefáraszt.)
Szerintem ez a történet bűzlik. Nem lehet a totális tagadás álláspontjára jutni, de személy szerint kételkedem az okfejtésedben.
Szerintem az sem egyértelmű, hogy a terror idején a Sztálinnal szembeforduló bürokrácia és az NKVD vagy Sztálin volt a fő felelős. A nagy terrort mindenesetre a felelőseivel (?) szembeni leszámolás és nagymérvű amnesztia követte lényegében már 1939-40-ben. A terror előtt és után is voltak célzott perek, de a terror természetében és lefolyásában alapvetően különbözött tőlük. Szerintem inkább a hatalmi harc metszetében kell vizsgálni a leszámolást.
A számok pedig sok esetben itt is túlzóak.
... és így is elborzasztók.
Hasonló módon a katyni kivégzés is alapvetően különbözik a szokásos szovjet módszerektől, s eléggé biztos vagyok abban, hogy a németek lelkén szárad.
Erre is van orosz nyelvű irodalom bőven.
Őszintén szólva ...
... nem egészen értem, miről vitatkozol.
Én tagadom azt a mai (fél)hivatalos ukrán álláspontot, hogy az ukrajnai 1932-33-as nagy éhínség tudatos és szándékos genocídium lett volna.
Viszont egyrészt biztosan megtörtént, másrészt az időjárás, az örökölt elmaradottság, a régi viszonyok továbbélése miért pont ekkor, és nem korábban (például a NEP alatt) okoztak éhínséget?
A magyarországi padláslesöprögető tsz-esítés Rákosiék idején nyilvánvalóan a szovjet példa alapján történt, tehát sokkal kézenfekvőbb a magyarázat, hogy a kolhozosítás túlkapásai fosztották meg az ukrán falut a vetőmagtól és a takarmánytól, és ez vezetett az éhínséghez (anélkül, hogy a Kremlben, vagy a kievi pártközpontban valakik is az ukrán nép kiírtását tervezték volna). Ellenkezőleg, a kolhozosítók túlkapásait eltitkolandó (taktika) és egyben a kialakult éhínséget a "kulákok" elleni igen súlyos vádként felhasználó (startégia) propagandát alakítottak ki a sztálinizmusra oly jellemző taktikából stratégiát, a szükségből erényt faragó technikával.
Nem tudom, hogy mit is kétlesz egészen pontosan ebben az okfejtésben?
Nagymérvű amnesztiáról nincs tudomásom. 1940/41-ben azt a néhány főtisztet, akit egyáltalán életben hagytak, reaktiválták, de például Hidas Antal (aki Sztálin haláláig GULAG fogoly volt) írja visszaemlékezéseiben, hogy még 1942-ben is találkozott olyan fogollyal, aki "német-ellenes propaganda" miatt volt lecsukva. 1941-ben lehetővé tették, hogy a GULAG foglyai önként jelentkezzenek a Vörös Hadseregbe. Többen közülük megkapták a Szovjetunió Hőse címet az Arany Csillaggal - legtöbbjük post humus. Talán ezt nevezed "nagymérvű amnesztiának"?
Katynról már leírtam, hogy az az esemény-sorozat, amelyben "megcáfolhatatlan bizonyítékokat" tettek az éppen aktuális asztalra, majd "megcáfolhatatlan bizonyítékokkal" megcáfolták ezeket - egy másik aktuális asztalra rakva azokat - engem teljesen ambivalensé tettek a katyni üggyel kapcsolatban: véleményem szerint bárki is felelős a lengyel tisztek lemészárlásáért, akár az SS, akár az NKVD, ez a (kideríthetetlen) tény nem teszi kevésbé bűnössé a másik szervezetet. Márpedig a "megcáfolhatatlan bizonyítékoknak" mindig az volt a szerepe, hogy befeketítve az egyik szervezetet, jobb színben tüntessék fel a másikat.
Leginkább azzal vitázom,
Leginkább azzal vitázom, hogy a kollektivizálás rombolta szét a mezőgazdaságot.
Valójában a kollektivizálásra adott paraszti válasz volt rövid távon romboló és tragikus. (Tudatosan bevetetlen területek és lemészárolt állatállomány.)
Nem volt más út, mint az erőltetett kollektivizálás.
Persze itt is voltak felesleges túlkapások, s borzalmasak a tömeges kitelepítések. Maga Sztálin is beismeri a hibák jó részét pl. A leninizmus kérdései c. kötetben összegyűjtött beszédekben és cikkekben. Hogy ez taktika vagy önkritika... Nem olyan könnyű eldönteni.
Az első évek törvényszerű nehézségei - tragédiái - után a a '30-as évek közepétől a szovjet mezőgazdaság is jelentős és tartós növekedésbe kezdett. Erről is számos adat elérhető.
Az sem igaz, hogy a NEP idején ne lett volna éhezés. Az 1921-1922-es egészen borzalmas formákat öltött, az ukrán fasiszta irodalom valójában az akkor és az 1916-ban készült képekkel "bizonyította" és illusztrálta az 1932-től kibontakozót, de még az 1892-esről készült fotók is jól felhasználhatók voltak.
Mondhatjuk erre, hogy ezt korrigálta a NEP, de ez sajnos nem igaz. Nem sikerült áttörést végrehajtani a termelési struktúrában, s ezért nem szabadult fel falusi munkaerő, akit az iparba lehetett volna hívni, emiatt pedig nem lehetett gépesíteni, mert nem volt elég munkaerő az iparban. A NEP segített stabilizálni az életviszonyokat, de nem volt megfelelő alap a továbbfejlődésre. Bármelyik rossz mezőgazdasági év ugyanilyen következményekkel fenyegetett.
Ahogy ez 1927-ben be is következett. Akkor is volt egy jelentős éhezés.
A "vicces" az egészben, hogy az 1932-es méreteiben alapvetően nem különbözött a korábbiaktól, bár én természetesen más statisztikáknak hiszek.
---
A Rákosi-rendszer kényszerű padlássöprése és terrorja nélkül aligha lett volna később sikeres szövetkezetesítés és modernizáció, aligha született volna világszintű mezőgazdaság. A másik oldalon persze a '90-es évek rombolásának sem lett volna annyi ostoba híve.
Szembeállíthatjuk ezzel a teljesen önkéntes szövetkezetesítést - mindegyik téeszesítési hullámban volt önkéntes elem a kényszerek mellett -, de a parasztok 80%-a sose lépett volna be, s az elmaradott paraszti létformát nem lehetett volna felszámolni.
Valójában a kapitalizmus hajnalán is ugyanilyen könyörtelenül számolták fel a kisparaszti gazdaságot pl. Angliában. (Valójában sokkal eredményesebben.) Tragikus volt ez, de enélkül nem lett volna iparosított mezőgazdaság, növekvő termelés, ipar stb.
Bizonyos szempontból a feudális viszonyok tőkés és sztálini-maói elsöprése nagyon hasonló folyamatok. Ezt pl. a trockisták mindig észre is veszik és elítélik, pedig nem egy írásában Trockij tűnt a legveszettebb kollektivizálónak.
Ahogy pl. a francia és a szovjet-orosz forradalomnak is vannak nagyon hasonló vonásai.
Ha Sztálint lelkületét félig Robespierre-hez, és félig Napóleonhoz hasonlítom, nem járok messze az igazságtól. De nekem ők nem negatív történelmi figurák... Pedig ha akkor élek, elfutok előlük Angliába.
Egyébként most is óvatosabbnak kell lenni az "oligarchák" elítélésével. Tragikus lesz a kisembereknek, de hosszú távon hatékonyabb viszonyokat teremt a most formálódó tőkés nagybirtok, amit majd egyszer könnyebb lesz szocializálni. Csak jobban örülnék, ha osztrákok lennének az "oligarchák". (Lesznek.) Kemény amit mondok, szemtől szembe egy eddig 10 hektáron szenvedő és most végleg ellehetetlenülő - és halálra ítélt - gazdálkodó ember előtt szégyellném vállalni a véleményem.
Jobb és humánusabb lenne, ha inkább szövetkezetek hoztak volna létre, de erre nincs képességük és lehetőségük. Talán majd egyszer...
A probléma az ...
... hogy Te - szerintem - sztálinista történelemhamisításokat tényként kezelsz. Erre persze Te azt válaszolhatod, hogy én meg antisztálinista történelemhamisításokat kezelek tényként.
Van egy apró bökkenő.
Én 1969-től 1978-ig kint éltem a Szovjetunióban, és utána is 1994-ig rendszeresen kijártam. Láttam egyet-mást, beszéltem jónéhány "szemtanúval". És ezek a tapasztalatok azt látszanak igazolni, hogy a Te adatait hamisak, nem az enyémek.
Apám 1951-től 1956-ig a Begyűjtési Minisztérium főelőadója volt. Az általa mesélt dolgok is azt látszanak igazolni, hogy a "padlássöprögetés" többet ártott, mint használt.
Nekem azért Lengyelország
Nekem azért Lengyelország példája összességében sokkal rosszabb képet ad, mint a Rákosi korszak és a kádári mezőgazdaság helyzete. Lengyelországban ugyanis csak elvétve alakult tsz, vagy állami gazdaság. A parasztok nem termeltek annyit, ami ellátta volna az országot élelmiszerrel.
Tovaris
Minden bizonnyal édesapád
Minden bizonnyal édesapád és a Te véleményed mérvadó, de talán még közelebbi személyes élmények birtokában is lehetnek és lehettek olyanok, akik másképp vélekednek. (Vannak, voltak, lesznek.)
Dehogy!
Tovoris véleményét tények támasztják alá.A lengyel piacok kialakulását semmi más nem magyarázta mint az élelmiszer hiány.Razziák százait csináltuk,hogy megakadályozzuk a magyar élelmiszer,szalámi,vegeta stb. csempészését. Sikertelenül.Hasonlóan az "oroszok" iparcikk kereskedelmét.A lengyel kommunisták bukását a mezőgazdaság átszervezésének elmulasztása okozta. Most nálunk vagy áttérnek a több ezer hektáros magán gazdaságokra,vagy élelmiszer hiány lesz. Az éhínség szerintem se így sem úgy azonos okok miatt nem kerülhető el.
Nem Tovarisnak válaszoltam.
Nem Tovarisnak válaszoltam.
Ez most tényleg érv volt?
Ez most tényleg érv volt?
Igen ez érv volt
Ugyanis én láttam a (Hruscsov által már kényszermunkatáborból, államigazgatási tulajdonná enyhített) kolhozokon alapuló szovjet mezőgazdaságot, az általa nyújtott élelmiszer ellátást és láttam az egészen más elveken működő"kádári" termelőszövetkezeteken alapuló magyarországi mezőgazdaságot, az általa nyújtott élelmiszer ellátást. Ezek alapján teljes bizonyossággal jelentem ki, hogy a Szovjetunió mezőgazdasága katasztrófálisan tönkre volt téve.
Miután Te az általad hivatkozott források alapján ezt tagadod, azért azt is szinte teljes bizonyossággal állítom, hogy a forrásaid nem mondanak igazat.
Példának okáért írhatnál egy kicsit részletesebben (lehetőleg ne angolul - én sem oroszul írok) az 1927-es éhínségről, amiről én még nem hallottam. De el tudom képzelni, hogy az éppen a NEP szétveréséhez készülődő sztálini apparátus egy "elkerülhetetlen éhínség" képével riasztgatta a lakosságot.
Azt is megjegyezném, hogy az általad a NEP idejére datált 1921/22-es és 1927-es éhínségek valójában a NEP legelején és legvégén voltak. Az első éppenséggel oka volt a NEP bevezetésének, az utóbbi valós létezésében kételkedem, a propagandisztikus létezését viszont nagyon jól el tudom képzelni. Tehát ez a két (?) éhínség is inkább az én álláspontomat igazolja, mint a Tiedet.
Nos nem tudom mit látott a
Nos nem tudom mit látott a szovjet kolhozokban, de én - a szüleim révén - benne éltem az egyikben, a 70-es, 80-as évekre emlékszem. Virágzó gazdaság volt a persztrojkáig, amikor is szétverték. Ez a gazdaság nem mellesleg kultúrpalotát (nem elszólás), orvosi rendelőt (laboratóriummal, fogászattal, röntgennel(!)), korszerű középiskolát épített a hozzátartozó községben. Több száz embernek adott munkát. Stadiont és versenyek lebonyolítására alkalmas szabadtéri uszodát épített... Nem is tudom mire lett volna képes, ha nem lett volna "katasztrofálisan tönkretéve"?
Kedves Barátom!
Őszintén örülök annak, hogy ilyen kolhozok is voltak - érdekelne, hogy hol (kiváló helyesírással megírt hozzászólásod alapján úgy vélem a Kárpátalján)?
Én nem egy kolhozról írtam, hanem a kolhozokon alapuló szovjet mezőgazdaság egészéről.
Jómagam - mint azt fentebb írtam - 1969 és 1978 között éltem Leningrádban, és utána még rendszeresen visszajártam 1994-ig. Közben 1987-ben egy fél évig voltam Moszkvában. Előfordultam vidéken is, és sok vidéki ismerősöm is volt. A vidéki tapasztalataim szerint, és főképpen vidéki ismerőseim elbeszélései alapján arról győződtem meg, hogy Leningrádban, de különösen Moszkvában az élelmiszer-ellátás - a vidék rovására - meglehetősen fel volt javítva, ennek ellenére messze elmaradt az ugyanezen időszakban tapasztalható magyar viszonyoktól.
Kb. egy hétig dolgoztam (krumplit szedtem) egy Leningrád-környéki kolhozban, ahol egészen elképesztő viszonyokat láttam. Már maga az elképesztő volt, hogy a krumplit (és más terményeket) rendszeresen diákokkal és tudományos dolgozókkal gyűjtették be. És ez az egész Szovjetunióban elterjedt gyakorlat volt (talán ott nálatok is volt ilyesmi) nem az "én" kolhozomban előforduló kivétel. Az első éves egyetemisták szeptemberben nem tanulmányaikat kezdték meg, hanem elmentek "kartoskázni".
Mint az egyetemünk nemzetközi diáktanácsának elnöke véletlenül szem- és fültanúja voltam egy beszélgetésnek az egyetem rektorhelyettese és az egyik kari dékán között. A kari dékán arról panaszkodott, hogy a vietnami diákok nem akarnak a kartoskára menni. Mire a rektorhelyettes felcsattant:
"Vegye tudomásul, hogy a külföldi diákoknak nem NEM KÖTELEZŐ, hanem TILOS a kartoskára menni!"
(Én, amikor - ahogyan azt fentebb említettem - egy hétig "kartoskáztam" (egyik első nagy szerelmem miatt), akkor azt illegálisan tettem)
Mit gondolsz, miért mondta ezt a rektorhelyettes? Mit kellett a külföldi diákoktól a kolhozokban eltitkolni?
.
.
Te akkor jártál ott,
Te akkor jártál ott, amikor Sztálin már 16 éve halott volt.
(Sajnos) nem vicc
Sztálin élt, Sztálin él, Sztálin élni fog
például a szovjet (orosz, FÁK) mezőgazdaságban.
Ez viszont vicc - de nagyon jellemző:
Brezsnyev nyugdíjba ment (ez még nem a vicc!). Két napig ücsörög magába roskadtan, amikor a felesége a kezébe nyom egy bevásárló szatyrot (avoszkát) és egy sűrűn teleírt cédulát:
- Ha már úgy sincs mit csinálnod, menj le a Gasztronomba (élelmiszerboltba) és vásárolj be!
Brezsnyev lemegy és jó két óra múlva üres szatyorral és magából kikelve jön haza:
- Két napja nem én vezetem az országot és máris teljesen tönkretették!
Látom
öreg ember vagy,öreg barátom,mert egy újszülöttnek ez a vicc új!
Ludo Martens a belga PTB
Ludo Martens a belga PTB egyik megalapitoja. Ez a pàrt a 68-as diàklàzadàsok nyomàn jött létre (hivatalosan is) Mao-Sztàlin-Enver Hodzsa "elméletére" tàmaszkodva. Halottakrol jot vagy semmit (Ludo tavaly halt meg, de évekkel ezelôtt màr tàvozott a pàrt élérôl), a PTB tùllépett ezen a sztàlinista szakaszàn és ma màr nagyon is pragmatikus pàrt. Nagyon is kétséges az, amit az "Un autre regard.."-ban olvashatunk (egy fiatal làzado forradalmàr tévelygése...). J-J Marie történész, a szovjet korszak szakértôje pontosan mutatja be ezt is (nem tudom, hogy könyvei olvashatoak-e magyarul - oroszul csaknem biztosan). 1936-ban, a tisztogatàsok elkezdése elôtt, a pàrtnak màr csak 1 450 000 tagja van, a 4 évvel koràbbival szemben 750 000-rel kevesebb. 1937-ben, a nagy terror elsô évében ùjabb 500 000 tûnik el a regisztràciobol. Lengyel Jozsef is nagyszerûen szàmol a gulàgrol, melynek maga is "vendége" volt. Egyik könyvében (cimét elfelejtettem) azt fejtegeti, a régi bolsevik gàrda elleni tàmadàs tulképp annak a gondolatmenetnek köszönhetô, hogy aki egyszer egy rendszert megszüntetett, az egy màsikat is képes... Nem àll messze az igazsàgtol!
Katyn kérdése màr bizonyitott, miota a levéltàrak megnyiltak: "41. dec. 3-án Sztálin fogadja a lengyel Sikorskit, Kotot és Anderst, a londoni kormány megbízottjait a SZU-ban felállítandó lengyel hadsereg ügyében. A három ember szeretné az internált lengyeleket is bevonni a hadseregbe, Sikorski különösen nyugtalankodik ama 4 ezer tiszt miatt, akiket erőszakkal hurcoltak el és azóta semmi hír nincs róluk. Azon egyszerű okból, hogy ’40-ben Katynban az NKDV, Berija és Sztálin parancsára legyilkolta őket. Sztálin gúnyolódik rajtuk: ”ezek a tisztek megszöktek!”. „Hová?”-hangzik a meglepett kérdés. „Hát Mandzsúriába!”. Ami Sikorski nem teljes listáját illeti a többi bebörtönzött lengyelről, azok „már kiszabadultak, de még nem érkeztek meg”. A 3 lengyel azt kéri, hogy a lehetetlen körülmények között (-30 fokban sátrakban meleg ruha és élelem nélkül) élő lengyeleket engedjék Irán felé szabadon. „Hogyne, elmennek és fütyülnek ránk!”."
Az utolsó tíz sor a
Az utolsó tíz sor a Wikipédiában található így ebben a formában, s valójában néhány népszerű antikommunista pamfletből származik.
Eszednél vagy, SZN?
Az utolso 10 sort sajàt magam forditottam. Nem egy "népszerû antikommunista pamfletbôl", hanem egy elismert francia kommunista történész tényeken alapulo tudomànyos munkàjàbol (az azonossàg talàn a történelmi feljegyzések alapjàn keletkezett, nemdebàr?)
A kedélyes történet
A kedélyes történet Mihail Heller – Alekszandr Nyekrics: Orosz történelem c. művéből származik. Persze nem tudom, hogy ki mikor kitől idéz.
A történet visszaemlékezésekre épül, levéltári dokumentumok nélkül.
Történészek állítólag ilyen esetekben forráskritikáról rebesgetnek.
A te kedélyes történeted lehet,
hogy onnan szàrmazik. Az én történelmem nem. Az lehet, hogy te nem tudod, de én igen. A történész a forràsbol indul ki, ahogy ezt J-J Marie tette.
Törölve a hozzászólás szerzője által
-
Újra és újra bedobják ezt a képtelenséget
Ezen a honlapon ebben a témában már több tucat vita kialakult, és tételesen meg lettek cáfolva ezek a burzsoá, jobboldali hazugságok. Talán elő kellene venni a történelemkönyveket, háborús memoárokat, jelentéseket, és akkor minden világossá válhat.
Kommunizmus soha sehol eddig még nem volt, tessék végre már tudomásul venni. A "kommunizmus címszó" alatt még senki sem halt meg "szörnyű körülmények között."
Ezt a történelemhamisító burzsoázia terjeszti, hogy az emberiség javát szolgáló legnemesebb eszmét lejárassák.
A "kommunizmus nevében" elkövetett bűnökért nem a kommunizmus, mint eszme, hanem az elkövető emberek és rendszerek bűne. Mint látható, utólag is bizonyított, semmi közük sem volt a kommunizmushoz. Tessék megnézni, hogy a kereszténység 2000 éve alatt hány ember halt meg vallásháborúkban, mégse teszi senki a keresztény vallást bűnössé, hanem csak azokat, akik a bűnöket elkövették.
Tovaris
Valójában, ha a
Valójában, ha a Kommunizmus Fekete Könyvét veszzük alapul - ami valószínűleg még a legkövesedettebb jobboldali számára is lehet hivatkozási alap, mert olyan szép kerek számokat használ -, akkor módszer tekintetében talán éppen egálban vannak (ezzel a "százmillió halottas" cikkel még adós vagyok, pedig jó lenne, ha az emberek látnák, hogy ennek a 60%-a Kínában halt éhen a "nagy ugrás" alatt. De ez más téma)
Ugyanez a könyv ezt írja: a nácizmus két lényegi ponton különbözik a "kommunizmustól" (idézőjelbe én tettem - Encore): a bűnöket faji alapon és iparosított módszerrel követték el.
Érdekes...
Csak egy valamiről feledkeztél meg: az őskommunákról! Nemrég kezdtem el olvasni Engels - A család a magántulajdon és az állam eredete című írást, melyben azt fejtegették (és ez a tudomány mai álláspontja), hogy a legelső emberi családmodell a horda volt, melyben poligámia volt. Ez azt jelenti, hogy bárki keveredhetett bárkivel a hordán belül, vagyis mindenki egy család (közösség) tagja volt. Ebben elméletileg nem volt se pátriárka se mátriárka. A munkamegosztás kortól és nemtől függött (a férfiak vadásztak, a nők gyűjtögettek stb.) Persze később a rokonházasság egyre szűkült (a szülők nem párosodhattak a gyerekekkel, később már a testvérek sem és így tovább...[tabuk]), s eljutottunk egészen a többnejűségig, végül a monogámiáig. Ahogy a család szűkült, úgy szűkült a köztulajdon szerepe és egyre fontosabb lett a magántulajdon. Ez a rivalizáció megjelenésének köszönhető.
Na szóval: az első hordák megjelenését nem tudják pontosan meghatározni. De tegyük fel, hogy mondjuk százezer év (csak mondok egy számot), de lehet az akár hatvanezer is. Ekkora számokkal már nehezebb számolni, ugye?
Nem feledkeztem meg róla
Az őskommunizmus (én így tanultam a nevét) nem kommunizmus, abban az értelemben, hogy nem megszüntette (meghaladta) a magántulajdont, hanem ellenkezőleg létrehozta azt.
A marxizmus a történelemtudomány egyik legsúlyosabb eltévelyedésének tartja a romantikus historizálást, azaz a modern állapotok visszavetítését a múltra.
Kevés nagyobb hibát lehet elkövetni, mint a múlt idealizálása.
Sokan vannak (ezt nevezik romantikus antikapitalizmusnak), akik például az őskommunizmust valamiféle aranykornak képzelik el. Nos, az akkori emberiség szörnyű viszonyok között táncolt a kihalás szélén. Teljesen ki volt szolgáltatva a szinte egyáltalán nem ismert természeti erőknek, az átlagéletkor olyan 20-25 év körül járt. Az ellenséges törzsek kölcsönösen kiirtással fenyegették egymást. Ehhez képest már az archaikus (matriarchalis és patriarchalis) társadalmak is hatalmas előrelépést jelentettek.
Az emberiség a kapitalizmus - amúgy valóban szörnyű - évei alatt elképesztően elszaporodott, és a pusztító világháborúk (sok történész a harmincéves, a napóleoni és a hétéves háborút is - nem minden alap nélkül - világháborúnak tartja) ellenére a XX. század végére az emberi populáció a melegvérű fajok között a legnagyobbá vált - megelőzve a patkányokat.
Az emberiség életkorán vitatkozó tudósok fél és egymillió év között helyezik el álláspontjaikat. Ez nagyon fontos azzal a felfogással szemben, hogy a magántulajdon az emberi természet attribútuma - a magántulajdon korát a legtágabb becslésekkel sem lehet 100 ezer év fölé tornászni.
A fejlődés pontosan azért
A fejlődés pontosan azért van, hogy meghaladja a múltat. Azért röhögök a zöldek túlzásain (mindamellett bizonyos fokig tényleg szükség van rájuk) mert minden civilizációs vívmány ellen tiltakoznak, úgy hogy nyugodtan megkezdhetik visszafelé az evolúciót, amelynek előkelő fázisa a fára való visszamászás, de ...hé, teszed félre azonnal azt a létrát!
Kész vagyok tőled, ez jó
Kész vagyok tőled, ez jó volt!!! Számomra ez már csak azért sem megoldás , mert tériszonyom van , de iszonyúan.
Hát...
Valóban a túlélésért folyt a harc és bizony többször is majdnem kihalt az emberiség.
Én úgy emlékszem,
a rokonházasság különböző fokozatainak kizárása nem a magántulajdon vagy a munkamegosztás okán volt, hanem a rokonházasságok káros következményei miatt. Viszont a csoportházasságot valóban a magántulajdon megjelenése hajtotta a monogámia felé.
Az arisztokratáknál nem
Az arisztokratáknál nem volt ritka az unokatestvér, sőt a testvérházasság sem. Ezért antropomorfózisukon világosan láthatók a degeneráció különféle jegyei, ami viselkedéskultúrájukban is tetten érhető. A rokonházasság a vagyon egyben tartásának egyik eszköze volt, ha a törvényes örökösödési ág megszakadt, vagy elhajlott. Innen ered a vicces név, hogy: degenere de Genere Nemere Arisztid gróf...
Ha hiszünk az evolúciós
Ha hiszünk az evolúciós elméletnek (már mi materialisták miért nem hinnénk) a hordák kialakulása az evolúció "végterméke", az ember kialakulásának a kezdetére datálódhat. A majmok is "hordákban", horda-szerű csoportosulásokban élnek (orangután, csimpánz, gorilla), de ott a természetes szelekció miatt a hímek és a nőstények aránya még az állatvilágéhoz hasonlítható. Sok nőstény, kevés hím. Az embernél - nem számítva a háborúk hatását a férfiakra - körülbelül kiegyenlítődött az ivararány.
Az ember nem az evolúció
Az ember nem az evolúció végterméke, nem is a csúcsa, hanem az élőlények családfájának egyik ága a sok közül. A horda tipikusan a főemlősök családformája (talán más állatfajoké is, de ennyire nem értek hozzá). Mindenesetre az, hogy az első családforma a horda volt, bizonyíték a főemlősökkel való rokonságra.
Azt csak Te, a beképzelt Ember hiszed, ...
... hogy az emberiség az "evolúció végterméke".
Erről még a H1N1 virusnak is más a véleménye :-)
Várom a H1N1 vírus
Várom a H1N1 vírus véleményét...
:-)
Már mutálódik
vendég2
kommunizmus soha nem volt.
Ezt mondd el mindazoknak,
Ezt mondd el mindazoknak, akik mindent folyamatosan kommunista bűnöknek neveznek, ill. a kommunizmus 100 millió áldozatáról mesélgetnek, miközben kétségbe vonják, hogy a fasiszták miatt hány millió ember halt meg.
kommunisták!
KOmmunizmus nem volt, de kommunisták voltak, akik elkövették mindazt, amivel vádolják őket.
Szocializmus, Kommunizmus, Proletár diktatúra, Sztálinizmus
Zantásítva:
A kommunisták számára a távlati, nagyon távlati cél a kommunizmus. Innen a nevük.
A közbenső, és a tőkés rendszerektől megörökölt állapotokban működő képes állomás a szocializmus.
Mivel a szocializmus már létével is tőkés érdekeket sért, ezért az ahol lehet, megtámadja. Ez elleni önvédelmi mechanizmusa, mint egy immunrendszere a szocializmusnak a Proletár diktatúra.
Ahogy a természetben, úgy a szocializmusban is az „egészséges szövetek” ellen tud fordulni a degenerálódó immunrendszer. A sztálinizmus a kommunizmus leukémiája. Sajnos evvel nagy vezéreink Marx, Engels, és Lenin nem számoltak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mi az óta nem tanultunk belőle.
Üdv. Árpád
A Dialaektika
címét olvastam a kom.neten. A XX. kongresszus anyagának átértékelése,orosz és Amerikai adatok alapján.Ettől függetlenül a Sztálinizmust a Kádárizmus meghaladta.
A jövő
a nemzeti marxista társadalmi berendezkedésé.Ezt kommunizmusnak vagy szocializmusnak mondtuk régen.A nemzeti marxista berendezkedés persze tartalmaz a kor változásainak megfelelő új elemeket is.Ilyen a nemzetállamok internacionalizmusa,a béke biztosítása, a háborúk kiküszöbölése miatt!A fasizmusok leküzdése miatt!A kedvedért találtam egy nem általunk gerjesztett vitát olvasd végig,megérné!Ez a kocsmai vélemény lényege.
http://www.origo.hu/itthon/20130527-en-szeretem-kadart-o-a-magyarok-nagy...
Te tényleg Troll vagy. :D
íme egy troll!
Hölgyeim és uraim, egy troll.
A provokatív típus.
Trollus provocateus vulgaris
Do not feed the troll!
Többek között felemelték
Többek között felemelték a társadalmat a középkori sötétségből.
Te vagy a kivétel.