Ki fogja eltartani a parazitákat?



A világ közgazdasági gondolkodásában forradalom érlelődik. Emlékeznek még, hogyan tanítottak
minket az inflációval harcolni? Nyugati oktatóink a világon mindenütt az inflációellenes
kérlelhetetlen harcosokat támogatták. És láss csodát, most kiderül, hogy a válsággal való harc, és
a mérhetetlen adósságoktól való megszabadulás egyetlen reménye: az infláció.
Az IMF vezető közgazdásza, Olivier Blanchard, arra a következtetésre jutott, hogy a fejlett
országok központi bankjai túl alacsony inflációs sávra álltak be. A magasabb inflációs ráta és így
magasabb nominális kamatlábak jelentősen csökkentik a hitelek arányát, és ezáltal korlátozza a
termelés csökkenését.
Fordítsuk ezt le emberi nyelvre: Ha nincs infláció, és a kamat már nulla, akkor nem vagyunk
képesek még olcsóbban pénzt osztogatni. A kamat nem lehet -2 százalék. Ha azonban az infláció 5%
és a kamat 3%, akkor miért ne lehetne? Igen, pont ezt a kísérletet végezték el a kilencvenes
években Oroszországban. Akkor az IMF szívtépően ellenállt. Csak hát az infláció valamiért nem 5%
volt, hanem 500.
„Én nem csodálkozom azon, hogy Blanchard úr így gondolkodik, de hogy az IMF megengedi neki ezt
nyíltan kimondani, ez szinte hihetetlen”, lelkendezik blogjában a legutóbbi közgazdasági
Nobel-díjas, Paul Krugman, és Blanchard szellemében felhív arra, hogy az euró inflációjának 2%
helyett inkább 4%-nak kellene lennie.
Guillermo Calvo, a Columbia Egyetem professzora, így elmélkedik az Egyesült Államok inflációs
változatáról: „Még a nem túl nagy infláció is segítene a kölcsönöktől való megszabadulástól. A
legtöbb kötelezettségünk hosszútávú és alacsony kamatú. Így egy 5%-os infláció esetén, az
amerikaiknak esélyük van a kölcsön jelentős részétől való megszabadulására. Van egy harmadik
variáns is: az adósság fizetésének megtagadása. Nyilvánvaló, hogy az amerikai kormány igyekszik
ezt elkerülni, de a lehetőség fennáll.”
Azaz az adósság jelenlegi mérete mellett a dilemma: infláció vagy krach. Jegyezzük meg, a
jelenlegi világválság adósságválság. Az infláció, azaz adósság elértéktelenítése, azoknak az
eszköze, akik lehetőségeik felett élnek. Ez a paraziták által eltartóikra kivetett adó. Nincs itt
semmiféle közgazdasági forradalom. Módszert váltottak csupán a paraziták kedvéért.
És ha valaki elfelejtette volna, Oroszország lehetőségei határa között él. Azaz a fenti innováció
feltételezi, hogy a parazitát táplálni fogjuk, fizetve adósságát. Látni szeretnénk valamilyen
ellen-innovációt, amely megszabadíthat minket a fenti „megtiszteltetéstől”.
No, viszlát!
Mihail Leontyev
http://www.1tv.ru/news/leontiev/162205
2010.03.04.
"A jelenlegi világválság
"A jelenlegi világválság adósságválság", hát persze, hogy az! Igen, miután egy amerikai jelzálogbanknak feltűnt, hogy egy ingatlanon több jelzálog is van, így az adott értékű ingatlanon háromszor annyi a hitel, mint a fedezet értéke. Vagyis az ingatlanon lévő dollár kétharmada fedezetlen, kvázi festett papír. Amíg csak ők tudták, addig nem volt baj, csak azután, hogy ez kiderült, kezdték a bankok egymás között realizálni a jelzálog terheket, és persze nem volt mögötte tényleges fedezet, aki hamarabb ébredt, az hozzájutott a követeléséhez, a többi meg bedőlt, szépen, sorban, mint a dominó. Így most már lassan nekik (az amerikaiaknak) is munkából kellene megélni, és ez ku...ra nem jó dolog, nincsenek ehhez szokva! Lassan ott tartanak - olvastam valahol -, hogy a dél-amerikai vendégmunkásokat sorra küldik hazafelé, és kénytelenek maguk tisztítani a medencéjüket. Ez már maga az apokalipszis, legalábbis náluk. De ezek valahogy mindig kitalálják, hogyan lehet továbbadni a terhet, és a belső társadalmi feszültségeket gerjesztett konfliktusokban kiterjesztik, átadják a világ más részeinek, hogy a saját terhük ne legyen ilyen nagy. Ezért vannak közelkeleti háborúk, ill. tervezgetik a következőt, lásd Irán.
Majd megszakad a szívem! Ma
Majd megszakad a szívem! Ma már ez a második "tőkés sirató" beírás. Medencét kell tisztítani nekik? Jaj, jaj! Hová jutott ez a világ! Szörrrnyű!
Nem rossz! Úgy látszik,
Nem rossz! Úgy látszik, hogy az oroszok rájöttek valamire. A paraziták, azaz a tőkések, akiknek a bővített újratermelést kellene biztosítani, a saját extraprofitjuk és dőzsölésük költségeit, a hosszú és rövid távú hiteleik költségeit ráverik a hitelezettekre. Az infláció legfőbb oka a termelési érték és a nyereséggel növelt profit közötti aránytalanul nagy különbség, ami gerjeszti az inflációt.
A PARAZITÁK!!!!
A paraziták parazitája AZ USA.
Majd ha ráérek sajnálni fogom őket,
de vigyázok hogy sose érjek rá.
Azért Mo-se kutya
Amíg 2% a tartalékráta addig 48x-osát tudják kibocsátani a bankok fedezetlen pénzként, a bankok a paraziták élősködők, rablók ebben az országban, no meg akik ezt lehetővé tették. Tavalyi év elején még 5 % volt a tartalék ráta!!!
Tőkemegfelelési mutatónak nevezik
és törvény szabályozza, hogy Magyarországon 8%-osnak minimum lennie kell.
Jók a sóműsorok (pl Csáth Magdika, Bogárka professzor stb..) szórakozni lehet is rajtuk, hisz jó sómenek, de tanulni nem tőlük kell.
Rajkó butaságot írt, Te meg még nagyobb butaságot válaszoltál
A tőkemegfelelési mutató egészen más:
"Tőkemegfelelési mutató
Tőkemegfelelési mutató (Capital adequacy ratio). A tőkemegfelelési mutató olyan mérőszám, amely a hitelintézetek tőkéjét vetíti az általa vállalt és tartalékokkal nem fedezett kockázatok súlyozott értékére. A jelenleg világszerte alkalmazott tőkemegfelelési mutatót az ún. első bázeli tőkeegyezmény ajánlásai alapján fogadták el annak érdekében, hogy a bankok tőkéje ésszerű mértékben legyen képes a veszteségek fedezésére anélkül, hogy fizetésképtelen állapotba kerülne. A mutató számlálója az ún. szavatoló tőke, nevezője pedig a kockázattal korrigált mérlegfőösszeg. A mutatót eredetileg csak a hitelezési kockázatokra számították, ma már azonban egyes piaci kockázatok fedezésére is megfelelő mennyiségű tőkével kell rendelkezni, és ez a mutató számításában is megjelenik. A mutató szabályozó hatóságok által megkövetelt minimális értéke 8%. Általánosan használt mutató az alapvető tőkére vetített tőkemegfelelési mutató is. Az MNB a stabilitási jelentésben alkalmazza a stressz-tőkemegfelelési mutatót is, amely azt mutatja meg, hogy a kockázatos kitettségeinek mekkora hányadára biztosítana fedezetet a bank tőkéje egy olyan szélsőséges forgatókönyv bekövetkezésekor, amikor a bank az összes nem-teljesítő eszközét kénytelen lenne egyszerre leírni."
Forrás: Magyar Nemzeti Bank
Röviden a tőkemegfelelési mutató a bank saját tőkéjének a viszonyát mutatja a kockázatvállalásai mértékéhez.
Amiről Rajkó írt (az általam már nagyon sokszor megbírált neten keringő ostobaságok hatása alatt hibásan), az a kötelező tartalékráta.
"Kötelező tartalék(ráta)
Kötelező tartalék(ráta) (Rate of reserve requirement). Minimális jegybanki tartalék, melyet egy adott hitelintézet a jegybanknál (jegybankpénzben) köteles elhelyezni. E követelmény betartását jellemzően a - általában egy hónapos - tartalékolási periódus napi egyenlegeinek átlagolásával vizsgálják. Az MNB tartalékperiódusa egy hónapos és a naptári hónapokhoz igazodik."
Forrás: Magyar Nemzeti Bank
Szintén röviden a kötelező tartalék a kereskedelmi bankoknál elhelyezett betétállomány azon része, amit a bank nem hitelezhet ki, hanem köteles egy tartalékszámlán letétbe helyezni. Ennek a százalékos aránya a betétösszeghez a kötelező tartalékráta.
A bankok csak a betétek e tartalékkal csökkentett állományát hitelezhetik ki. Az a bank, amelyik e felett nyújt hitelt, az pénzt hamisít, amit a törvény szankcionáltan tilt.
Az úgynevezett pénzmultiplikátor hatás miatt, ha a bankok minden náluk elhelyezett betétet azonnal kihiteleznek (a tartalék kivételével) és mindenki a jövedelmét azonnal betétként elhelyezi a bankszámláján, akkor a forgalomba az eredetileg a jegybank által kibocsátott pénztömeg 1 per tartalékrátászorosa kerül, mig a tartalékszámlákon éppen a jegybank által kibocsátott pénzmennyiség ülepszik le. A valóságban - az úgynevezett szivárgások miatt - ennél kevesebb pénz keletkezik. Az így forgalomba kerülő pénz nem fedezetlen, azt azok a termékek fedezik, amelyek gyártására a hiteleket nyújtották - a baj akkor van, ha ezek a termékek nem eladhatóak. A jegybank pénze valóban fedezetlen, de ez nem baj, hiszen, mint láttuk, az úgy sem kerül forgalomba.
Én köszönöm meg mások
Én köszönöm meg mások helyett. Ezért kell eladható termékeket gyártani. Sok eladható termék van, csak mi nem gyártjuk. Gondolom, a forgóeszköz hitelnek is a majd ebből finanszírozott termék a fedezete, ezért is drága, azaz nagy kamattal adják.
Tovaris
A pénzmultiplikátor
alapvetően a hosszúlejáratú hitelek révén működik - éppen az a vicc benne, hogy miközben a pénzt újra meg újra kihitelezik, a hiteleket egyenlőre még nem fizeti vissza senki (a pénz, ami nem megérkezik, hanem visszaérkezik a bankba, az többé nem pénz). A forgóeszközhitelek azonban - a nevük is mutatja - rövid lejáratú hitelek, ezért ezek az úgynevezett pénz-újraelosztó hitelek kategóriájába tartoznak, míg a hosszúlejáratuak a pénzteremtő hitelek kategóriájába. Egyébként az elszaporodott fogyasztói hitelek éppen ezt a szétválasztást mosták össze és ezzel tették nagyon bizonytalanná a pénzpiacot. Egy ingatlan, vagy egy gépkocsi jelzálog-hitel fedezete éppen az a termék, amit a hitel nélkül nem tudnak eladni. Így tulajdonképpen fedezetlen hitel.
Azt olvastam valahol, hogy a
Azt olvastam valahol, hogy a kapitalizmus azzal, hogy kizsákmányolja a dolgozókat, tulajdonképpen elveszi tőlük azt a képességet, hogy megvásárolják a kapitalista ipara által fogyasztásra szánt termékeket, amelyeknek fogyasztására viszont ösztönzi őket. Ezért hitelt nyújt a dolgozóknak, hogy meg tudják vásárolni a termékeket. A hitelek törlesztésével még jobban kizsákmányolja a dolgozókat, mert azok a hitelek törlesztésére fordított pénzeket saját maguktól veszik el. Ez az ördögi kör azonban egy ponton véget ér....
Tovaris