Nem könnyű napjainkban szocializmusban gondolkodni. Na nem amiatt,mert miért is ne lehetne ötleteket gyártani,épp ellenkezőleg.

(Dominique Ferré cikke nyomán a La Vérité folyóiratból)

… A (pablista) Egyesített Titkárság politikájáról. Franciaországban a Nouveau Parti anticapitaliste (NPA) hónapokig elutasította a Parti ouvrier indépendant (POI, melynek tagjai a IV. Internac. aktivistái) felhívásait egy egységes menet megtartására az elbocsátások betiltása érdekében. Az önigazgatást javasolja megoldásnak.

Mivel az Admin, bár nem kértem, szerkesztői jogokkal ruházott fel (/hir/antonio-gramsci-egy-globalis-elmelet-szule...), azonnal visszaéltem a hatalmammal és néhány zárolt elvtársunkat/fórumtársunkat felszabadítottam a zárolás alól:

nagylajos
Antoine
Comrade
Bűnbánó
kissbea
tovaris

stb. (a többire - egy-két userről lehet még szó - már nem emlékszem)

Amennyiben az érintettek vendégként látogatják az oldalt, ismét bejelentkezhetnek.

Vona Gábor jobbikos pártelnök felesége és Szabó Gábor pártigazgató sem akar közös céget a jövőben Szegedi Csanáddal, aki múlt héten lépett ki a Jobbikból. Mindketten kezdeményezték, hogy eladják tulajdonrészüket a Szegedivel közös vállalkozásaikban. Szegedi Csanád uniós személyi titkára, a Jobbik pártigazgatójának húga szintén otthagyja Szegedit, felmondott Brüsszelben.

Mint tudjuk,hazánkban a "hivatalos szocialista " irányvonal az angol Munkáspárt jobbszárnyának politikáját követi.Azaz olyan eszmerendszert,amelynek a gyakorlatban semmi köze a munkásmozgalomhoz,ugyanígy a többmilliós pórnéphez sem. Csak egyszerűen népszerű napjainkban is álbaloldaliaskodni,hamis jelszavakat hangoztatva hatalomrakerülni. Dióhéjban kifejezve: az opportunista álszocialista irányzat vörös értékrendje elsősorban a munkahelyteremtésben és némi szociális érzékenységben merül ki-hogy ki mit ért ezutóbbi fogalmon, az megint más kérdés.

Nem könnyű manapság a nők helyzete. Igaz ugyan,hogy napjainkban ezerrel megy a szöveg reklámokban,híradásokban arról,hogy ma már akárki elérhet akármit,akárkiből akármilyen sztár,híresség-szép magyarosan fogalmazva celeb lehet,befuthat karriert meg minden ilyesmi. Azonban például nem mindegy,milyen áron. Másfelől a hazai média azzal,hogy az ál-esélyegyenlőséggel mindenkit startvonal elé állít,nemcsakhogy hátrányba hozza a szebbik nem képviselőit,hanem azokat is olyan minták felvételére készteti,amelyek egyáltalán nem természetesek.

Elérkeztünk arra a pontra, ahol észre kell venni, hogy a kommunista gondolat vagy a kapitalizmussal pusztul vagy éppen az menti meg a kapitalizmust. Azaz vagy az ellenségeddel tűnsz el a semmibe vagy megmented azt azért, hogy pont ellene definiálva magad legyen még célod. Azért ismerjük el ez egy nagyon durva mellbevágás. Mert nem győzhetsz. Rövidesen egy új világ születik, egy olyan, ahol az összes korábbi fogalom értelmét veszti. Az osztályharc szép csendben kimúlt.

Hibás az a kommunista politika, amely egyrészt nem magyarázza el mi is történik ám közben puszta irigykedésből (nehogy már azoknak a gaz kapitalistáknak jó legyen) az embereket az ellen uszítja, hogy ők pénzt kapjanak. Márpedig pénzt fognak kapni, sőt ennek még örülni is fognak, a kommunista mozgalom pedig ismét jól pofára fog esni. Történik mindez megint puszta irigységből.

Mit írtam én akkor, amikor az MKMP felzárkózott a Fidesz populista tandíj-ellenes népszavazási kezdeményezéséhez (a szoclib kormány 20%-os tandíj-terve ellen):

/node/252#comment-569

--------------------------------------------------------

Red Star, 2008, január 12 - 01:57

Én tandíjpárti vagyok (szemben a Fidesszel) és teljesítmény-alapú kompenzációs párti (szemben az MSZP-SZDSZ kormánnyal).

Különösen az utóbbi időkben döbbentem rá arra,hogy a mai híradások kilencven százaléka másról se szól, csak tragédiákról,katasztrófákról, balesetekről,bűnügyekről,azaz egész egyszerűen maga az egész tömegkommunikáció negatív kisugárzással bír. Nem is csoda,ha az enberek minde nagyobb hányada jelenti ki,hogy egyszerűen nem néz tévét,nem nagyon hallgat hírműsorokat. Az igaz,hogy főleg a kereskedelmi adók járnak élen ebben,azonban a királyi televíziókra is hasonló tendenciák jellemzők.

A NOL-on bukkant fel először fénykép formájában egy debreceni cukrászda csodálatos terméke. Leánykori nevén hatlapos sütemény, de az túl mainstream lett volna. Egészen elborzasztó.

Most kéne Debrecenben a Hatvani utcában valami tökös flashmob-bal felhívni a cukrászda tulajdonosának figyelmét arra, hogy a fasizmus édes ízzel is okozhat hascsikarást, ha tele van szalmonellával.

„A hatalom megszerzése érdekében az ideológiai háborúban el kell érni, hogy az alávetett osztályok kikerülhessenek az uralkodó ideológia befolyása alól…” A fasiszták börtönében a harmincas évek elején írt elemzéseket nagyon gyakran idézik, már szinte elkoptatják, bár igazából ritkán olvassák. Pedig ma újra meglepően aktuálisak.

Talán a rendszerváltásig nyúlik vissza annak problémája,vajon a munkásmozgalom miért nem tud vagy nehezen tud csak talpraállni azt követően,hogy sem a parlamentbe nem jutott be,sem azt a bizonyos egy százalék szavazatot nem érte el, Ezzel kapcsolatban jelent itt meg a honlapon egy írás,amely részint a Munkáspárt személyi összetételével és átlagéletkorával magyarázta azt,hogy nem igazán tudják megszólítani a választókat.

Több embert is előállított a rendőrség a József Attila és a Horthy-rendszer címmel, civilek által szervezett budapesti vasárnapi megemlékezés helyszínéről. Az indok: olyan papírlapokat tartottak a kezükben, amelyeken vörös csillag volt látható.