E könyv megjelenése óta tucatnyi esztendő telt el, de témájának időszerűségét egyáltalán nem koptatta el az idő múlása. Sokfelé tartják napirenden az 1956-os magyarországi események emlékeit, ki-ki a maga érdekei, törekvései szerint. A szocializmussal szemben ellenséges osztályerők szándéka, hogy mindig és mindent felhasználjanak a szocialista társadalom lejáratására, a forradalmi eszmék befolyásának csökkentésére. Az ő értelmezésük szerint az 1956-os magyarországi ellenforradalom megmutatta, hogy „a magyar nép nem támogatta a szocializmus építését, azt idegen jelenségnek tartotta".

A magyar kommunisták és a határon túli forradalmi mozgalmak is fontos történelmi tapasztalatok tárházának tekintik a magyarországi szocializmus 1953-1957-es történetét. Úgy vélik, hogy állandóan ébren kell tartani azoknak az időknek a tanulságait, tanulni kell az események jelenségeiből és mélyenfekvő okaiból. Nem kevésbé fontos továbbadni az állandóan megújuló társadalom új és új nemzedékeinek ezeket a tanulságokat, hogy elkerüljék a hibákat és elhárítsák a tragédiákat. Ez legalább olyan fontos, mint felismerni az új időszak új követelményeit.

Negyed század telt el az 1956-os magyarországi ellenforradalom eseményei és leverése óta. Ez a tény „évfordulós" alkalmat kínál, hogy felelevenítsék a történelmet. Osztályellenségeink fújják a régi nótát, de új hangszerelésben.

Az ellenforradalmi cselekedetek dicsőítése mellett sem hallgathatnak arról, hogy az eltelt huszonöt év a szocialista Magyarország igen eredményes, töretlenül fejlődő időszaka. Náluk elvakultabb a megátalkodott emigráns reakció, amely siratja kútba esett reményeit; a kapitalizmus restaurációjának, saját hatalma visszaállításának utolsó lehetőségét Magyarországon. Egyeseknél, akik akkor nagy szerepet játszottak, feltör a nosztalgia, és megújított reményeket táplálnak. Újabb csalódás éri majd őket, hiszen elszakadtak a magyar valóságtól, a valóságos erőviszonyoktól.

A szocialista országokban keletkező társadalmi feszültségek és konfliktusok is fel-felidézik a magyar tapasztalatokat. A Csehszlovákiában 1968-ban történtek akkor és most, a Lengyelországban 1980 júliusától zajló események újabb reflektort jelentettek az 1956-os Magyarország számára. Szinte nagyítót helyeztek ezek az események az akkori magyarországi történések fölé, újra és újra felidézik a tanulságokat, növelik időszerűségüket, és aláhúzzák a kétfrontos harc jelentőségét, a helytállás lehetőségét és szükségességét.

A könyv megjelenése óta eltelt, eseményekben és tapasztalatokban gazdag évek ellenére sem éreztük szükségét a lényeges átdolgozásnak. Az idő azonban halad, mind több korábbi dokumentum szólaltatható meg. Ezek alapján, a jobb érthetőség és az ismeretek pontositása érdekében néhol kiegészítettük az eseményekről írottakat. Mindennél fontosabbnak tartottuk viszont, hogy feltárjuk a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulásának körülményeit, bemutassuk a forradalmi ellentámadás megszervezését, a szocialista konszolidáció első lépését és mindezek elévülhetetlen tanulságait. Ezért egy olyan újabb fejezettel egészítettük ki a második kiadást, amelynek címe: A szocialista konszolidáció alapjai.

1981. július

(A könyvformátumban való, egyszerűbb olvasáshoz kattintson a "PDF változat" gombra jobboldalt!)