Az alábbi beszélgetés Tamás nevű regisztrált tag (aki amúgy a "nemzeti radikalizmus" híve) és ide látogató "vendég" között zajlott le. Azért teszem be a blogba, mert "Vendég" válasza színvonalát és tartalmát tekintve is olyan minőségű, hogy ezentúl bármikor lehet az általa leírtakra hivatkozni, ha vitába keveredünk (szélső)jobboldaliakkal.
A választ tehát NEM ÉN ÍRTAM, hanem "Vendég", akitől azt kérem, hogy amennyiben szeretné "aláírni" a bejegyzését, jelezze ezt felém és legalább itt feltüntetem a nicknevét.

TAMÁS hozzászólása:

Mi az ideológiai minimum?

Sziasztok!

Biztosan vagytok itt jó néhányan, akiknek van némi információjuk arról, hogy mi történt a nyugat európai kommunista pártokkal a Szovjetunió összeomlása óta.
Azt tudom, hogy az Olasz KP 3 darabra is szétesett, a Spanyol KP Egyesült Baloldali Párttá vált, és ők is kettészakadtak, Franciaországban és Ausztriában is volt pártszakadás, de még a Szlovák KP is szétment.
Van ezekről a tendenciákról anyagotok, forrásotok, bármilyen cikk, ami ezeket tárgyalja?

Ehhez nem szeretnék kommentárt fűzni, remélem Ti megteszitek.
Nem kellene a Kommunista.NET néhány fórumozójának írnia erről egy állásfoglalást?

http://www.red-help.net/A-Jononk-info-valasza-Nemzeti-kommunizmus

Szerk: a csűrhe pofázása befejezve, téma lezárva

Nagyon primitív módon teszem fel az amúgy nagyon is komoly marxista elméleti kérdést.
Ha mi szocializmust hirdetünk és a magántulajdon eltörlését szorgalmazzuk, akkor mi történik ezzel a vállalattal?

(fiktív példa)

A Mézes Kalács étterem és cukrászdát 1993-ban alapította meg Demeter László és felesége. Eleinte egy kis helységet béreltek, elvitelre készítettek tortákat és fagylaltot.

Egy nagyon egyszerű kérdésem van: ki moderál és mi alapján?
Hogy van az, hogy a zsidózós, buzizós bejegyzések megmaradnak, a Munkáspárt belső harcairól szóló firkálmányok szintén fent maradnak, más bejegyzések meg eltűnnek?
Encore nem azt mondta, hogy új szelek fújnak a portálon és nem ismétlődnek meg a korábbi anomáliák?

Elvtársak, mi magunk vagyunk a probléma. A hozzáállásunk, szemléletünk, egymáshoz való viszonyunk, ahogyan viselkedünk egymással, és ami a legszomorúbb: nincs meg bennünk az elszántság és tettre készség.