A szegénység NEM szégyen, a rendszer tett azzá..
Leghőbb vágyunk lenne megszabadulni a német nemzetiségű magyar alattvalóktól, akik a leghálátlanabbul viselkedtek. Ugyancsak magyarokra lehetne kicserélni az összes többi nemzetiséget.
— Horthy Miklós
webáruház - ingyen!
Vannak olyan helyzetek,amikor kivételes módon,divatirányzatok vagy annak tűnő dolgok is lehetnek pozitívak:ilyen a különösen az ezredforduló óta népszerű állatvédelem,amelynek jelentőségét bizonyítja,hogy néhány éve állatkínzásért már börtönbüntetés is járhat.
Sokaknak ilyenkor nyilván eszébe juthat az is,hogy az Egyesült Államokban házi kedvenc is örökölheti a gazda vagyonát, ha az illető úgy rendelkezik.Jó,mondjuk az egy kissé más tészta,mert ott már pusztán jogállami alapról ítélnek meg dolgokat és még az ovis gyerekeket is arra nevelik, hogy saját jogaikkal legyenek tisztában-emellett az ottani alkotmány tiszteletére és ismeretére.Hazánk ellenben mindig is tekintélyelvi hagyományokra alapozott és az egyház szerepe is erőteljes a gyerekek nevelésében.magyarul nálunk a hagyományt nem a demokratikus értékek, hanem az ezeréves feudális államiság jelenti.De itt nem is ez a lényeg.
Egyfelől arról van szó,hogy mint írtuk volt,ez részben divat,amire könnyű rákapni.Akár például a kutyakozmetikázásról van szó,akár pusztán a kedvencekkel való foglalkozásról mint hobbiról,ez egy népszerű elfoglaltság.Látni sokszor,amikor valaki olyan kedvenceket-konkrétan ölebeket sétáltat,aki mint a kisgyerek,fel van öltöztetve.Hallani nemegyszer kisállatkiállításokról-egy ilyen eseményen nekem is volt szerencsém részt venni látogatóként a közelmúltban,barátomék pedig vásároltak is ennek keretében három kisemlőst.De kultúrája van ma a galambászatnak és a solymászatnak is,a lótenyésztésnek,és nem elhanyagolható szempont az sem, hogy egyes adatok szerint hazánkban van a legtöbb tájvédelmi körzet a kontinensen.Erre például érdemes építeni.
Ráadásul az állatokkal vagy a velük való védelemmel amiatt is érdemes foglalkozni,mert részben egyenlősító jellegű dolog is:nemcsak a jómódúak foglalkoznak a kemény pénzekért megvett kedvencekkel,hanem a szegény ember is.Újabban idősebbek és fiatalok is arról beszélnek, hogy például a kutya vagy a macska milyen jó társ,mert sokan magányosak, és legalább a kedvenceiknek köszönhetik azt, hogy nincsenek teljesen egyedül.Van kikről gondoskodni.Van kiket szeretni,sőt,sokat lehet tőlük tanulni annak kapcsán,hogy az állatok hűségből és önzetlenül kedvelik gazdijukat,nem azért, ahogy sokan,érdekből vagy nyereségvágyból.A ló vagy a kutya hűségéről vagy a macska szeretetéről pedig könyvtárra rúgó irodalom áll rendelkezésünkre.Emellett van egy másik szempont is,ami mellett nem igazán lehet különösen mai világunkban elmenni: az állatok kiszolgáltatott lények, éppúgy,ahogy mink,emberek,sőt talán még jobban.Ki vannak többek között nekünk,embereknek is szolgáltatva.Ugye mi is tapasztaljuk a mindennapokban, milyen,amikor az ember áremeléseknek, munkahelyi bizonytalanságoknak,természeti jelenségeknek-árvíz, avagy katasztrófáknak-például a vörös iszap néven hírhedtté vált mérgező vegyianyag pusztító hatásának ki van szolgáltatva, ezektől függ és ezek ellen gyakran, mivel kisemberként porszem,nem tehet semmit.Akkor már mi, emberek lehetünk annyira nagyvonalúak és humánusak,hogy a túlünk függő állatokat megkíméljük, szeretjük, gondoskodunk róluk.Egyre többet hallani arról is,hogy állatokat vagy összezsúfolva tartanak,vagy valaki rajta éli ki brutalitását,amely nemcsak amiatt elítélendő,mert az a kutya, akit ütlegelnek, nem tud védekezni,hanem amiatt is,mert aki az állatokkal szemben agresszív,az az embertársaival kapcsolatos problémáit se másként oldja meg-holott az állat is éppúgy érző lény, mint az ember és megérzi,ki szereti, ki nem,ki bánik vele jól, ki nem.
És végül,de nem utolsósorban tudományos és félig-medig társadalmi szempontok is motiválják az állatvédelem kultuszát,térhódítását.Számos civil érdekvédőt látni tiltakozni a japán nyereségvágyók illegális bálnavadászata vagy a sztárok,énekesek,popdívák szőrmeviselete ellen-nem is alaptalanul.Kisebb kötet készült például már a nyolcvanas években is arról, hány állatfajtát mikorra irtottak ki terjeszkedő telepesek vagy mohó üzletemberek,kalandorok megbízottai-nem mellesleg az állatvédelem a környezetvédelemnek, a zöldpolitikának is a része.Kimutatták azt is,hogy a fák,dzsungelek kiirtása-felszámolása, a zöldövezetek kiszorítása lakóparkok,üzletláncok rovására hozzájárul az üvegházhatáshoz és a klímaváltozáshoz-ennek előjeleit viharok, árvizek,szélsőséges időjárási jelenségek formájában mi is megtapasztaljuk évente a kilencvenes évek óta.Ennek jelentőségét sokan kezdik felismerni-remélhetőleg még nem túl későn.
B.Deák András